89. Megteszi más 2.

Ahogy az előző leckében írtam, a műveltető igealakot nem csak kötelező cselekvés leírására lehet használni. Ebben a leckében adok pár példát egyéb használati módokra is, de még ennyivel nem leszünk készen. Ha a műveltető alakot más alakokkal kombinálod, egy sor hasznos dolgot ki tudsz majd vele fejezni! Ígérem jó lesz! :D

Az ige alakja és a mondat szerkezete szinte mindig azonos, ezért a műveltető alak jelentése legalább annyira függ a szövegkörnyezetétől mint az eddigi igealakok, ha nem jobban. Általában ha nem kényszerítésről van szó, akkor azt fejezi ki, hogy a "műveltető" hagyja, hogy a cselekvő valamit tegyen.
Megjegyzés: A következőkben bemutatott mondatok nagyobb részét megengedő műveltetésnek hívják, de ez az elnevezés szerintem félrevezető, ezért nem fogom használni.

A műveltető alak közvetlen engedélyt vagy tiltást is kifejezhet. Leginkább nem is engedélynek, hanem "hagyásnak" írnám (ha nem hangozna ilyen furcsán), mivel a konkrét engedélyre mást használhatunk. A legjobban pár példamondat tudja bemutatni, mit is jelent valamit hagyni vagy tiltani:

Példák:

1. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 "A medve tulajdonosa hagyta, hogy a medve mézet lopjon." Az előző leckében pontosan ugyanezzel a mondattal találkoztál, legalábbis ha elolvastad. Akkor kényszerítésként fordítottam, most ugyanazt inkább engedélyezésként.
2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませなかった。（ぬすませなかった）。 "A medve tulajdonosa nem hagyta, hogy a medve mézet lopjon." Egyszerűen megváltoztattam az igét tagadásra, és az iménti mondat máris tiltást fejez ki.
3. 母親（ははおや）　は　夜中（よなか）　まで　子供たち（こどもたち）　を　遊ばせた（あそばせた）。 "Az anyuka hagyta, hogy a gyerekek éjfélig játszanak.", Ebben az esetben nem csak elnéző hagyásról lehet szó, hanem arról is, hogy a kedves anyuka megfeledkezett szülői kötelezettségeiről.
4. お巡りさん（おまわりさん）　は　どろぼう　に/を　行かせた（いかせた）。 "A rendőr hagyta, hogy a betörő elmenjen." Ahogy az előző mondat, ez is lehet hanyagság eredménye.*

* Ha az ige nem tárgyas, használható a を és a に szócska is a cselekvő után. A に-vel egyértelmű a hagyás tényállása (ha már rendőr volt az utolsó mondatban) viszont ilyenkor mindig engedésről van szó és nem hanyagságról, a を viszont jelenthet kényszerítést is ahogy az előző leckében írtam.

A következő példákban az akaraton kívüli műveltetést mutatom be. Belátom ennek a mondatnak most nem sok értelme van, de a példákból kiderül mit is nem sikerült jól megfogalmaznom:

Példák:

1. 自転車（じてんしゃ）　で　へい　を　うっかり　怪我（けが）させた。 (へい hei - kerítés/fal, うっかり - figyelmetlenül, 怪我　(を)　する kega (o) suru - megsérül) "A biciklimmel véletlenül felsértettem a kerítést."
2. 影（かげ）　は　太陽（たいよう）　を　怒らせます（おこらせます）。　"Az árnyék feldühíti a Napot." ebből a mondatból nem látszik, hogy szándékos vagy véletlen volt-e.
3. 私（わたし）　は　ドジ　な　こと　を　やって、　彼女（かのじょ）　を　笑わせた（わらわせた）。 "Az ügyetlenkedésemmel megnevettettem.", szó szerint: "Ügyetlenkedtem és (ezzel) megnevettettem."

A fenti magyarázatot átfogalmazva, a műveltető alakkal akaratunkon kívül okozott történések is kifejezhetőek.

Ezzel még mindig nincs vége a népműveltetésnek!

88. Majd megteszi más!

Az elkövetkező pár hosszabb-rövidebb leckében feltehetőleg olyan, a japán nyelvnek némileg nehezebb témáival fogunk foglalkozni, amik valószínűleg legalább annyira töprengésre késztetnek majd minden lelkes japánul tanuló olvasót, mint az, hogy miért is írok most egy ilyen hosszú, több tagmondatos bonyolult szerkezetű bevezetőt teljesen feleslegesen, amikor jobban is eltölthetném az időt. Igazuk van...

Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.

Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:

う végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
笑う（わらう）	nevet	笑わせる（わらわせる）	nevettet*
驚く（おどろく）	meglepődik / megijed	驚かせる （おどろかせる）	meglep / megijeszt
泳ぐ（およぐ）	úszik	泳がせる（およがせる）	úsztat
殺す（ころす）	öl	殺させる（ころさせる）	megölet
待つ（まつ）	vár	待たせる（またせる）	várat
死ぬ（しぬ）	meghal	死なせる（しなせる）	meghalásra késztet
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばせる（よばせる）	hívat
飲む（のむ）	iszik	飲ませる（のませる）	itat
切る（きる）	vág	切らせる（きらせる）	vágat

* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.

A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:

る végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
食べる（たべる）	eszik	食べさせる （たべさせる）	etet
見る（みる）	néz	見させる（みさせる）	megnézet

A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:

rendhagyó ige	jelentése	műveltető	jelentése
する	csinál	させる	csináltat
来る（くる）	jön	来させる（こさせる）	jövésre késztet

A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.

Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)

A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.

Minta: A　は/が　B　に　C　を　X。 (A wa/ga B ni C o X.) "Az A a B-vel a C-t X." Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).

Minta: A　は/が　B　を　X。 (A wa/ga B ni X.) "Az A a B-vel X." Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő B-t tárgyként fordítani ahol lehet.


Példák:

1. 母（はは）　は　息子（むすこ）　に　宿題（しゅくだい）　を　書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét." Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.


2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott." Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.


3. 毎日（まいにち）　私（わたし）　を　働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem." Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.


4. どうして　彼（かれ）　に　仕事（しごと）　を　やらせて　います　か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?" Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.

A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.

Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる （きかせる）　→　聞かす （きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる （たべさせる）　→　食べさす （たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.

87. Képesség és lehetőség

Az előző leckében a képességet kifejező ható alak ragjáról és egyszerű használatáról írtam. Ebben a leckében megnehezítem a dolgod!

A ható raggal két egymástól kissé eltérő dolgot is ki lehet fejezni. A közös bennük, hogy egy képesség leírására alkalmasak. Az már nem mindegy, hogy azért vagy képes valamit elvégezni, mert megengedték/lehetőséged van rá, vagy azért, mert eleve képes voltál rá. Például ha van két kezed, el tudod venni a dolgokat, de ha amit el akartál venni az egy mérges kígyó, akkor nem biztos hajlandó is vagy rá. Az eddig tanultak alapján már biztos nem lep meg, hogy ez a fajta megkülönböztetés inkább csak a szövegkörnyezetből derül ki.

Például:

1. 私（わたし）は日本語（にほんご）が話せます（はなせます）。 "Én tudok japánul beszélni." Ebben a nagyon egyszerű mondatban a 話す（はなす） képességet fejez ki. Például azért tud valaki japánul mert megtanulta, és azért is, mert van szája. Ez a képesség nem mástól függ.


2. 博物館（はくぶつかん）に犬（いぬ）が連れ込めません（つれこめません）。 (連れ込む tsurekomu - magával visz, bevisz valahova) "Nem lehet kutyát a múzeumba bevinni." Manapság magyarul is gyakran szokás tiltást kifejezni a "lehet" szóval, bár szerintem totálisan helytelen. (De ez legyen az én bajom...) Japánul viszont helyes. "Nem vihetsz kutyát a múzeumba." a helyes fordítása. A szerkezet ugyanaz, de ez a mondat külső korlátozás miatti tehetetlenséget fejez ki.


3. 冬（ふゆ）に外（そと）で泳げない（およげない）。 (外 soto - kint (pl. nem a házban)) "Télen nem tudok a szabadban úszni." Ez a mondat is egy környezeti korlátozásról mond valamit. Nem azért nem tudok úszni mert egyébként ne tudnék, hanem mert tél van. (Mondjuk ezt nem lehetne minden ország minden lakójára elmondani...)

Ugye látod, hogy a lehetőség és a képesség japánul ugyanazzal a raggal kifejezhető? Ha követjük a tévéből elterjedt helytelen magyar megszokást, akkor ezt magyarul ugyanúgy megtehetjük. (De azért még nem lesz helyes! :p)

Ezzel a nehezítés még nem ért véget. A 見る（みる） és a 聞く（きく） igék ható alakjára két változatot adtam meg. Nem elég megtanulni a fentieket és a ragozást, tudnod kell azt is, hogy a két változat között mi a különbség. Ezt nagyon gyakran el szokás rontani, szóval figyelj és tanulj! Vagy mi. (Ezen a két szón kívül nem tudok másikat, ami hasonló módon viselkedne.)

• ※ A 見られる（みられる）／見れる（みれる） és a 聞ける（きける） szavak arra utalnak, hogy valakinek lehetősége van valamit érzékelni, és ez csak akarattól függ. Például:
  
  
  
  1. 動物園（どうぶつえん）に行く（いく）と、ゼブラが見れます（みれます）。 "Ha elmész az állatkertbe, láthatsz zebrát." Ez csakis tőled függ.
  
  
  2. 車（くるま）の音（おと）が聞ける（きける）。 "Hallhatom az autó hangját." Már megszoktuk, hogy a japán mondatok sok nyilvánvaló körülményt elhallgatnak, de ez a mondat mondatrészek kihagyása nélkül is teljesít! Például kifejezheti azt, hogy a kocsi motorja jár, és csak tőlem függ, hogy a garázsban fülelek-e vagy sem. A fordításból azért látszik, hogy ennek semmi köze nincs a hallásomhoz.


• ※ A 見える（みえる） és a 聞こえる（きこえる） az akarattól független képességről mondanak valamit. Ebbe beletartozik az érzékszervek képessége (pl. valaki nagyot hall), de más akarattól független helyzet is. Sokszor véleményt fejeznek ki vele. Például:
  
  
  
  1. 空（そら）には太陽（たいよう）が見えました（みえました）。 "Az égen látható volt a nap." Gyakran fordítják a 見える（みえる）-t "látható"-nak, mert sokszor ilyen mondatokban fordul elő.
  
  
  2. ここからは花火（はなび）が見えます（みえます）。 "Innen látni a tűzijátékot."
  
  
  3. 牛（うし）は色（いろ）が見えません（みえません）。 "A bika nem látja a színeket." (Tudniillik színvak.) Ez egyértelműen a szemének a képességére utal, nem pedig valamilyen befolyásolható dologra.
     
     Megjegyzés:　Az 牛 szó ugyanúgy fordítható bikának, mint tehénnek. Nyilván nem csak a bika színvak.
  
  
  4. 足音（あしおと）が聞こえました（きこえました）。 "Léptek zaját lehetett hallani." Mert elég hangos volt, nem pedig azért, mert kimehettem az utcára hallgatózni.

Megjegyzés: Tőlünk független személy képességeivel kapcsolatban általában inkább a こと　が　できる alakot érdemes használni, mert az pusztán képességet fejez ki, míg a ható alakokkal a saját véleményünk is kifejezzük.

86. Tudni is tudni kell

A japán igeragozás nem lehet nehéz a magyar nyelvhez edződött veteránnak, csak sok van belőle. Ha képesnek érzed magad a folytatásra, ne habozz megtanulni a következő alakot sem Pontosan a képességed fejezheted ki vele úgy, mint eddig soha! (Vagyis japánul!)

A rag az -u végű igéknél える. A következő táblázat elmagyarázza helyettem is:

う végződésű ige	jelentése	képesség	jelentése
買う（かう）	(meg)vesz	買える（かえる）	meg lehet venni
聞く（きく）	hall	聞ける（きける）	meg lehet hallani*
脱ぐ（ぬぐ）	levesz (ruhát)	脱げる（ぬげる）	le lehet venni
殺す（ころす）	öl	殺せる（ころせる）	meg lehet ölni
待つ（まつ）	vár	待てる（まてる）	meg lehet várni
死ぬ（しぬ）	meghal	死ねる（しねる）	meg tud halni
呼ぶ（よぶ）	hív	呼べる（よべる）	lehet hívni
飲む（のむ）	iszik	飲める（のめる）	meg lehet inni
切る（きる）	vág	切れる（きれる）	el lehet vágni

* A きける vagyis "meg lehet hallani" szó a hallgató képességére utal, nem pedig arra, hogy a hang elég hangos vagy sem. Lásd a következő leckét.

Megjegyzés: a szó ilyen ragozású töve mindig az "e" hangra végződik. Pl. 飲める　→　飲め. Ugyanezt a tövet használta a feltételes mód -えば ragozású alakja. Pl. 飲める　→　飲めば.

A -ru ragozású igéknél adódik egy kis gond, ugyanis tökéletesen megegyezik az egyik alakjuk azzal, amit az előző leckében írtam, vagyis る-ból られる lesz, de a jelentésük különbözik. Másik, mostanában elterjedt változat szerint a る-ból れる lesz. Ez nagyon hasonlít az -u ragozású igék esetére, viszont egyelőre csak a fiatalabbak használják. Az idősebbek közül sokaknak nem tetszik, de mások ettől függetlenül udvarias helyzetben is mondhatják.

る végződésű ige	jelentése	képesség	jelentése
着る（きる）	visel	着られる / 着れる （きられる / きれる）	lehet viselni
見る（みる）	lát, néz	見られる / 見れる （みられる / みれる）	meg lehet látni*
教える（おしえる）	tanít	教えられる / 教えれる （おしえられる / おしえれる）	meg lehet tanítani (valamit)

* A "meg lehet látni" szó ugyanúgy viselkedik, mint az előző listában a "meg lehet hallani" szava. Lásd a következő leckét.

A rendhagyó igék továbbra is rendhagyóak, de most talán rendhagyóbbak is mint eddig. Ez főleg igaz azokra az igékre, amik csak ebben az esetben rendhagyóak. A 来る（くる） ige ugyanúgy alakul mint az előző leckében, na de a többi...:

rendhagyó ige	jelentése	képesség	jelentése
来る（くる）	jön	来られる（こられる）	képes jönni
する	csinál	できる*	képes valamire
聞く（きく）	hall	聞こえる**（きこえる）	hallható
見る（みる）	lát, néz	見える**（みえる）	látható
分かる（わかる）	értve van	分かる***（わかる）	érthető

* A する ige nem is ragozódik, egy egész más igét kell ebben az esetben használni helyette. Becsapós kérdés lehet vizsgán, hogy a できる igének hogy van a "ható" alakja. (Az az alak amiről épp szó van a leckében.) A válasz az, hogy nincs szabályos ható alakja neki, mivel ő már eleve ható alak.

** Két igének (見る, 聞く) kétszer is megadtam a ható alakját, de ha jó megfigyelő vagy láthatod, hogy a két esetben más lesz az alakjuk és mást jelentenek. A következő leckében írok erről részletesen is.

*** Ne is próbálkozz a 分かる（わかる） ige ragozásával a ható alakjában. Csak a használatától függ, hogyan kell lefordítani.

Ha a megjegyzésekben már úgyis ható alaknak hívtam ezt az alakot, ezentúl is így fogom, mert kényelmes és rövid elnevezés. A ható alakra a szenvedő alakhoz képest egyszerű szabályok vonatkoznak. Csak akkor nem használható, ha a cselekvés nem szándéktól függ. Például ilyen az 開く（あく） - kinyílik/nyitva van, 分かる（わかる） - értve van, ある/いる - van. (Persze valaki szándékától függhet, hogy az ajtó nyitva van-e, vagy sem, de nem az ajtó szándékától függ! Ehelyett az 開ける(あける) - kinyit szót ragozd, ha a kinyitás képességét akarod kifejezni.)

Minta: A　は　B　が/を　ható ige。 (A wa B ga/o ható ige.) "Az A képes a B-t ...". Az A a cselekvő és a B a tárgy. Tárgyatlan igéknél a tárgy teljesen kimarad, nem vonatkozik rájuk semmilyen különleges szabály.

Példák:

1. 犬（いぬ）　は　骨（ほね）　が　食べられます（たべられます）。 "A kutya meg tudja enni a csontot.". Ennél a ragnál -ru végű igének számít az eredmény, ami a -masu alakon is meglátszik.


2. 骨（ほね）　が　食べられます（たべられます）。 "A csontot meg lehet enni." / "Tud csontot enni.". A japán nyelvben nincs ezek között a jelentések között különbség.


3. 富士山（ふじさん）　に　登れる（のぼれる）。 "A Fujit meg lehet mászni." / "Meg tudom mászni a Fuji-t.". Azért a második fordítás mégis magyarosabb.


4. 水（みず）　が　飲めない（のめない）。 "A vízet nem lehet meginni.". Ez a víz milyensége vagy tiltás miatt van-e így, a mondatból nem lehet tudni.

A ható alakú igék tárgyatlanok, vagyis elvileg nem lehetne を-val jelzett tárgyuk. Régen a を helytelen volt ezzel az alakkal, de már újságok is sokszor megengedik maguknak. Akkor használd, ha zavaros が-val a mondat, vagy ha egy belső mondatban (50. lecke) fordul elő.

---

Van még egy lehetőséged rá, hogy képességeidről tájékoztassad a hallgatóságot. A következő szerkezet jelentésében és használatában is tökéletesen megegyezik a fenti ragozott igékkel, de szóban a fenti eset gyakoribb.

Minta: ... ige + こと　が　できる。 (... ige + koto ga dekiru.) Az ige egyszerű alakjában áll. Már írtam a főnevesített igékről, és hogyan kell ezeket belső mondatokban használni az 55. leckében. A できる ige a こと-val együtt szépen használható.

Példa: 富士山（ふじさん）　に　登る（のぼる）　こと　が　できます。 "A Fuji megmászható." / "Meg tudom mászni a Fuji-t.".

Arra ügyelj, hogy ilyenkor megmarad a tárgyas igék tárgyas volta, ezért itt az を egyeduralkodó! (A 登る（のぼる） viszont épp nem tárgyas.)

A 84. leckében a tárgyatlan igéknél egy listában felsoroltam pár tárgyas-tárgyatlan igepárt. Néhány tárgyas ige ható alakja pontosan megegyezik a tárgyatlan párjával.

Például: ほどく - kiold / ほどける - kioldódik. Ilyenkor a ほどける jelentése lehet "kioldódik" de lehet "kioldható" is. Az ilyen esetekben is szokás a こと　が　できる alakot választani a félreértés elkerülése végett.