30. Időpont a mondatban

なんじ　です　か。 - "Hány óra van?". A なん itt ugyanaz a szó, ami korábban azt jelentette, hogy "mi?", a　じ　pedig "óra" az előző listából. Tehát　なんじ = "Mi óra?" szó szerint. Az idővel kapcsolatban több kérdőszó is hasonló lesz.

Minta: (ごぜん／ごご）　X+じ　Y+ふん vagyis "(délelőtt/délután) x óra y perc". Természetesen a percet és az órát külön is lehet használni, viszont nem mindegy, hogy melyik szót használjuk azoknál a számoknál amiknél két lehetőség is van (lásd 23. Számok).

A rendhagyó számok a következők:

japánul	magyarul
よじ (yoji)	4 óra
しちじ (shichiji)	7 óra
くじ (kuji)	9 óra
*percek esetén*
いっぷん (ippun)	1 perc
さんぷん (sanpun)	3 perc
よんぷん (yonpun)	4 perc
ろっぷん (roppun)	6 perc
ななふん (nanafun)	7 perc
はっぷん (happun)	8 perc
きゅうふん (kyuufun)	9 perc
じっぷん/じゅっぷん (jippun / juppun*)	10 perc

* A juppun nyelvtanilag helytelen, de mégis gyakran azt használják.

Az összes többi időpont a fenti minta szerint alakul. A tíz felettiek esetén az egyesek helyén lévő szavak ugyanúgy alakulnak, mint a 10 alatti számoknál.

Példák:

1. délelőtt 7:12 - ごぜん　しちじ　じゅうにふん


2. 9:24 - くじ　にじゅう　よんぷん


3. 5:49 - ごじ　よんじゅう　きゅうふん


4. délután 3 óra - ごご　さんじ


5. délelőtt 11 óra - ごぜん　じゅう　いちじ


6. délután 3:28 - ごご　さんじ　にじゅう　はっぷん


7. 6:11 - ろくじ　じゅういっぷん


8. 4:34 - よじ　さんじゅう　よんぷん

Arra is van mód, hogy a fél X-órát külön szóval mondd. A magyarban megszokott használat és a japán változat között az a különbség, hogy amíg magyarul a következő órára utal a fél, addig japánul az előzőre, vagyis:

はん (han)

fél (pl. óra)

Példák:

1. はちじ　はん　"fél 9" vagyis "fél órával múlt 8".


2. ごご　よじ　はん　"délután fél 5"


3. しちじ　はん　"fél 8"

Az előzőeket egyszerű mondatban használni.

Minta: Időpont+に+mondat. A に itt nem a tőle megszokott helyet, hanem az időpontot jelöli, ami kicsit félrevezető lehet, de az előtte szereplő szóból kiderül, mit jelöl éppen. (A japán logika szerint valójában mindkettő egy pont térben vagy időben, amihez viszonyítani lehet.)

Példák:

1. ごご　くじ　に　うち　に　かえった。 "Délután 9-kor hazajött." szándékosan használtam a helyre is a に szót (a へ helyett).


2. なんじ　に　そと　に　います　か。 "Hánykor lesz(el) kint?" (そと soto - kint)


3. ちょうど　ろくじ　さんじゅっぷん　に　こうえん　で　あった。 (あう au - találkozik) "Pontosan hat harminckor a parkban találkoztunk."

Ugyanúgy ahogy az óra esetén, a hét napjaihoz is ki kell tenni a に szócskát.

Például:
どようび　に　やすみます。 "Szombaton pihenni fogok."

A kicsit nehezen megfogható, alkalomtól függő szavaknál, mint amilyen a "holnap" nem kell semmit kitenni.

Például:
きのう　バス　に　のりました。 "Tegnap buszra szálltam." (のる (noru) - beszáll / felszáll)

Az idő szavai

A fontosabb idővel kapcsolatos szavak a következők:

いま (ima)	most
きょう (kyou)	ma
あした (ashita)	holnap
あさって (asatte)	holnapután
きのう (kinou)	tegnap
おととい (ototoi)	tegnapelőtt
むかし (mukashi)	régi idők, régen
ごぜん (gozen)	délelőtt
ごご (gogo)	délután
ひる (hiru)	dél
ばん (ban)	este
よる (yoru)	éjszaka
あさ (asa)	reggel
ちょうど (choudo)	pontban
に／ひ (ni / hi)	nap
しゅう (shuu)	hét
しゅうまつ (shuumatsu)	hétvége
つき／げつ (tsuki / getsu)	hónap
ねん／とし (nen / toshi)	év
せんしゅう (senshuu)	múlthét
こんしゅう (konshuu)	e-hét
らいしゅう (raishuu)	jövőhét
せんげつ (sengetsu)	múlt hónap
こんげつ (kongetsu)	e-hónap
らいげつ (raigetsu)	jövő hónap
きょねん (kyonen)	tavaly / múlt év
ことし (kotoshi)	idén / ez-év
らいねん (rainen)	jövő év
じ (ji)	óra
ふん (fun)	perc
びょう (byou)	másodperc

Van pár szó, amit többféleképp is lehet mondani, de nem mindegy hogyan! A következő leckékben az időről fogok írni, és mindenhol megemlítem majd, ami a helyes szóhasználathoz kell.

A hét szavaira is kitérek, még mielőtt továbblépnénk. Ezeket a szavakat leírom kanjival is, mert fontosak.

A hét napjai:

Magyarul	Japánul	Kanjival
Hétfő	げつようび (getsuyoubi)	月曜日
Kedd	かようび (kayoubi)	火曜日
Szerda	すいようび (suiyoubi)	水曜日
Csütörtök	もくようび (mokuyoubi)	木曜日
Péntek	きんようび (kin'youbi)	金曜日
Szombat	どようび (doyoubi)	土曜日
Vasárnap	にちようび (nichiyoubi)	日曜日

Naptárakban, menetrendekben vagy akár reklámokban a hét napjait nem szokás kiírni teljesen, csak az első kanjit zárójelben. Dátumok után gyakran látni például: (土). Ez azt jelenti, hogy az adott dátum szombatra esik.

29. Történelem hamisítás! (Tagadjuk a múltat.)

Talán kicsit késve, de kapcsoltam, hogy az igék múltjáról és tagadásáról külön-külön írtam csak idáig, de együtt még nem. Izé... :)

Mielőtt belekezdenék, elevenítsük fel a です különböző alakjait:

egyszerű alak	udvarias alak	alakja
だ	です	jelenidő
だった	でした	múltidő
で は　ない/じゃ　ない	で　は　ありません	tagadás

Megjegyzés: A　です múltidejű tagadása a következő szabályok szerint kikövetkeztethető, ezért azt nem említem külön. A で は-ban levő は itt is "wa" olvasattal szerepel.

Összesen kétféle múlt idejű tagadást kell megjegyezz. Nem kell minden szófajhoz külön egy sajátot. A tagadott alakok egyik fele a ない toldaléknak köszönhetően melléknévvé alakul, ezért azokat mind ugyanúgy kell múltidőbe tenni.

Minta, ahogy az előző leckében is: mntかった (mnt+katta) Vagyis a ない (nai) végű tagadott szavak múltidőben なかった (nakatta) végűek lesznek.

Ez az alak az összes egyszerű (nem udvarias) tagadott igénél használható, mivel mindegyik ない-ra végződik jelen időben. Ha a -なかった végű szót udvariassá akarod tenni, hozzáillesztheted a です-t is:

たべる eszik　->　たべない　nem eszik ->　たべなかった　（です） nem evett

あつい　forró ->　あつくない　nem forró ->　あつくなかった　（です） nem volt forró

げんき　な　egészséges ->　げんき　で　は/じゃ　ない　nem egészséges ->　げんき　で　は/じゃ　なかった　（です） nem volt egészséges


Példák:

1. みせ　で　パン　を　かわなかった　（です）。 (パン pan - kenyér) "Nem vettem a boltban kenyeret."


2. おおきい　やま　は　むかし　おおきくなかった　（です）。 "A nagy hegy régen nem volt nagy."


3. きのう　こうえん　は　しずか　じゃ　なかった　(です)。 (こうえん kouen - park) "A park nem volt csöndes tegnap."

Az udvarias tagadott alakú igék múltidőbe ennél is egyszerűbben tehetők:

Minta: A+ません　でした (A+masen deshita) Azaz az udvarias tagadott kifejezés végére でした kerül.

たべます eszik　->　たべません nem eszik　->　たべません　でした nem evett

げんき　な egészséges　->　げんき　で　は　ありません nem egészséges　->　げんき　で　は　ありません　でした nem volt egészséges

です → で　は　ありません → で　は　ありません　でした. Rendhagyó igeként a です jól mutatja, hogy ez a fajta múltidejű tagadás mindenhol pontosan ugyanúgy alakul.

A valódi melléknévnek nincs ilyen alakja, az a fentebbiek alapján pl. あつくなかった　です lesz. A です szolgál itt az udvarias alak kiegészítéseként.

Például:

1. ラジオ　は　テレビ　を　みません　でした。 "A rádió nem nézett tévét." Képtelenség, mi?


2. けいたい　が　げきじょう　で　べんり　で　は　ありません　でした。 (けいたい keitai - mobil, げきじょう gekijou - színház) "A mobiltelefonok nem voltak hasznosak a színházban.". A が a mondatban azt feltételezi, hogy nem a mobilokról beszéltünk idáig.


3. けいたい　は　げきじょう　で　べんり　で　は　ありません。 "A mobil nem hasznos a színházban.". Azzal, hogy a mobil lett a téma és eltűnt a múltidő, általános esetet írtam le, nem egy konkrét történést.

28. A mellékneveknek is van múltja

A melléknevek kapcsolatos alakjáról már írtam. Írtam a mellékneveknek tagadásáról is, ami magyarul egyáltalán nem létezik, és most jön egy újabb különlegesség. A melléknév múltideje.

Ahogy a tagadásnál, úgy ennél az alaknál is ragot kell használni. Megint csak máshogy működik ez a "valódi" és a "főnévi" melléknevek esetében, de mind a két eset nagyon egyszerű.

Minta valódi melléknevek esetén: mntかった (vagyis a melléknév töve + katta). Továbbra is az az udvarias, ha odabiggyeszted a　です　létigét a mondatok végére ez után az alak után. Furcsa, de nem a です múltidejét használják ilyenkor a japánok.

Példák:

1. あたま　が　いたかった　です。　"Fájt a fejem."


2. いそがしかった　です。　(いそがしい isogashii - elfoglalt) "Elfoglalt voltam."


3. 「せんそう　と　へいわ」　は　おもしろくなかった　です　か。 (せんそう - háború, へいわ - béke, おもしろい omoshiroi - érdekes, izgalmas) "A "Háború és béke" nem volt izgalmas?" Itt az "érdekes" melléknév tagadását tettem múltidőbe (mivel a tagadást lehet tovább ragozni, nem a múltidőt). おもしろい → おもしろくない → おもしろくなかった

Főnévi meléknevek esetén sem túl bonyolult a képlet.

Minta: mnt だった - (A melléknév töve itt a な előtti részt jelenti.) Udvarias alakban a tő után でした lesz. Ez megegyezik a です "ige" udvarias és kevésbé udvarias múltidejével, de továbbra is inkább az előtte álló szó részeként érdemes rá gondolni.

Példák:

1. この　へや　は　きれい　でした。 "Ez a szoba tiszta volt."


2. しゅくだい　は　かんたん　だった。 (しゅくだい - házi feladat) "A házi feladat könnyű volt."

Két melléknevet még nem írtam, pedig fontosak:

わるい (warui)	rossz
いい　/　よい (ii/yoi)	jó

A　わるい-ban semmi különös nincs. Az いい többnyire ebben az alakjában szerepel, viszont ragozni csak a よい alakot szokás. Emellett a よい választékosabb is.

Tehát:

1. いい。　"Jó."


2. よくない。 "Nem jó."


3. よかった。 "Jó volt.".　Ez azt is jelentheti, hogy "Szerencsére... (pl. nem lett nagyobb baj)."


4. よくなかった。 "Nem volt jó."

Megjegyzés: Az igék negatív alakjának a végén szereplő ない-val az igéből melléknév lesz. Ilyenkor a melléknevek szabályai szerint lehet őket tovább ragozni, pl. múltidőbe tenni. Furcsa, de ez van.