41. Bizonytalanság, megengedés, tagadás

Szorosan a kérdőszavakhoz kapcsolódik a címben megadott három csoport is. Nem akarom a témaköröket teljesen körüljárni egyetlen leckében, mert ahhoz kicsit sok lenne, viszont egy nagyon egyszerű kiegészítéssel úgy tehetsz, mintha rettentő sok dolgot megtanultál volna hirtelen!

kérdő	+か	+も	+でも
なに - mi?	なに　か - valami	なに　も - semmi	なん　でも - bármi
どこ - hol?	どこ　か - valahol	どこ　も - sehol \ mindenhol	どこ　でも - bárhol
どちら - merre?	どちら　か - valamerre	どちら　も - semerre	どちら　でも - bármerre
どれ - melyik?	どれ　か - valamelyik	どれ　も - semelyik	どれ　でも - bármelyik
だれ - ki?	だれ　か - valaki	だれ　も - senki	だれ　でも - bárki
いつ - mikor?	いつ　か - valamikor	けっして - semmikor	いつ　でも - minden alkalommal / bármikor
-	-	いつ　も - mindig	-
いくつ - mennyi?	いくつ　か - valahány	いくつ　も - sehány/néhány	いくつ　でも - akárhány
どんな - milyen?	どんな　か - valamilyen	どんな　も - semmilyen	どんな　でも - bármilyen
どの+vmi. - melyik vmi?	どの+vmi.+か - valamelyik vmi.	どの+vmi.+も - semelyik vmi.	どの+vmi.+でも - bármelyik vmi.
なん+számláló - hány vmi.?	なん+számláló+か - valahány vmi.	なん+számláló+も - semmennyi vmi.	なん+számláló+でも - bármennyi vmi.
どう - hogyan?	どう　か - valahogyan	どう　に　も - sehogyan	どう　でも - bárhogyan
いくら - mennyi?	いくら　か - valamennyi	いくら　も - alig valami	いくら　でも - bármennyi

Megjegyzés: A fenti táblázatban akad egy-két kivétel, amiket vastagon kiemeltem. Figyelj oda rájuk! Ha rosszul mondod őket, egész mást fog jelenteni a mondatod, mint amit elképzeltél.

2. Megjegyzés: A なに / なん szó kizárólag a megadott formában használható a különböző eseteiben.

Egy két példamondatot mutatok a szavak használatára, de különösebben nem változtatnak a mondatszerkezeten.

Példák:

1. だれも　いない　よ。 "Senki sincs (itt)!". Az いる ige egyszerű tagadó alakját használtam.


2. しゅうまつ　に　なにか　かいます。 "Veszek valamit a hétvégén."


3. トミさん　は　いつでも　たべました。 "Tomi mindig evett."


4. なんかげつ　か　あなた　と　すんでいます。 "Valahány hónapig veled fogok lakni."


5. いくら　も　あります。 "Alig van valamennyim."


6. あした　どの　ひと　か　ここ　に　きます。そして　かえります。 "Holnap valamelyik ember idejön, aztán visszamegy."


7. どう　か　なります。 "Valahogyan lesz."

Amint láthatod, a kérdőszavak és a kiegészítő szócska a megszokott idő, hely, alany stb. helyét foglalják el. A legtöbb ilyen esetben se a tárgyat jelző は se más plusz szócska nem szükséges. (Amikor a kérdőszó magában áll, akkor igen!)

Természetesen ezeket az összetételeket kérdőmondatban is kipróbálhatod:

1. どう　やって　つづきます　か。 "Hogyan folytatod?"


2. なにか　たべません　か。 "Nem eszel valamit?"


3. いつか　わたし　の　うち　に　きません　か。 "Valamikor nem jössz hozzám (a házamba)?"

A két utolsó kérdést tagadó módon tettem fel. Úgy látszik ez a megfogalmazási mód univerzális, mert japánul is inkább azért kérdez valaki így, hogy megbizonyosodjon valamiről. (Egyébként is mi másért kérdeznének...)

Nem csak a どの vagy なん és a szócskája között fordulhat elő egyéb kiegészítés. Vegyük például a következő mondatokat:

1. だれ　と　いっしょ　でも　ひるごはん　を　たべます。 "Bárkivel megebédelek."


2. どんな　くに　も　かちません。 "Semmilyen ország nem győz."

40. Kérdőszavak

Biztos megszoktad már, hogy nem lépek nagyokat. Ez is csak egy kicsi lépés lesz, de hasznos is, mivel igazán kérdezni csak kérdőszavakkal lehet. Mikor, hol, kivel, miért? Sok-sok dologra várhatod a választ, de ha nem tudod megkérdezni, akkor hiába vársz.

Mindenféle igazi nyelvtani halandzsát mellőzve, a kérdőszavak a mondat bizonyos részeit (pl. személyek, időpont) helyettesítik. A magyarban nincs annyira megkötve a szavak sorrendje, mint a japán nyelvben. Ráadásul a japánban a megfelelő szavak után kis szócskákat kell rakni, jelezve, mi is van ott. Például a téma után は jön, a tárgy után を, az időpont után に stb. A legtöbb kérdőszót ezért könnyű elhelyezni.

Itt most azt nevezem kérdőszónak a japánban, amivel kérdeznek. Vannak japán kérdőszavak amiket magyarul nem hívnánk annak. Például azt, hogy "hány óra?" se tekintené senki egyetlen kérdőszónak, de japánul egy szóval le lehet írni.

A következő szavak egy részéről már írtam, de nem árt feleleveníteni:

なに / なん (nani/nan)	mi?
どこ (doko)	hol?
どちら (dochira)	merre?
どれ (dore)	melyik?
だれ (dare)	ki?
どなた / どの　かた (donata/dono kata)	ki? (udvariasabb)
なぜ / どうして (naze/doushite)	miért?
いつ (itsu)	mikor?
いくつ (ikutsu)	mennyi?
いくら (ikura)	mennyi? (pénz)
どんな (donna)	milyen?
どの　ひと (dono hito)	melyik személy?
どの+... (dono + főnév)	melyik ...?
なんにち (nannichi)	hány nap?
なんじ (nanji)	hány óra?
なん+... (nan+számláló)	hány ...?
どう / どの　ように (dou/dono youni)	hogyan?
どうやって (dou yatte)	milyen módon? / hogyan?
いかが (ikaga)	hogy tetszik? / milyen?

A だれ és a どの　ひと ugyanúgy személyre kérdez rá, de a だれ konkrétabb. Inkább névvel válaszolj rá, míg a どの　ひと után mondhatod, hogy "ő", "az az ember" stb.

A japán kérdőmondatok hasonlóak a kijelentő mondatokhoz. Az egyik különbség a は és a が használatában van. Ahogy korábban már írtam, a が olyankor áll a は helyén, ha új dologról kezdesz beszélni, amiről idáig nem volt szó. (Valójában a は áll a が helyén máskor.) A kérdőmondatoknál ez fontos lesz, hiszen új dologról akarsz valamit megtudni a kérdésekkel. Ezzel kapcsolatos egyetlen szabály: ha a は a kérdőszóhoz kapcsolódna akkor が lesz a helyén, különben marad は. A válaszokban megmarad az a szócska, ami a kérdésben is volt.

Megjegyzés: A が azért kapcsolódik a kérdőszóhoz, mert csak akkor használsz kérdőszót, ha amire kérdezel még nem szerepelt, tehát nem téma.

Példák:

1. なに　が　あなた　の　かばん　に　あります　か。 "Mi van a táskádban?". Mivel nem tudom, ezért az új dolog lesz számomra.


2. ほん　が　あります。 "Könyv van benne.". A nyilvánvaló dolgokat lehagytam a mondatból, viszont a szócska maradt が ahogy kell.


3. その　もの　は　なん　です　か。 "Az a tárgy micsoda?" A tárgyról tudok, ezért az téma. A kérdőszóhoz pedig nem kapcsolódik semmi ami megváltozhatna.


4. この　もの　は　きっぷ　です。 "Ez egy jegy." A その (az) megváltozott a válaszban この-ra (ez), de remélem nyilvánvaló, hogy miért.

Persze vannak kérdőszavak, amik után nem változik semmi, hisz nem alanyok a mondatban. Például az időpont után jár a に szócska, de kérdés esetén is に marad.

Szavak

Olyan a szavakat gyűjtöttem most ki, amiket már példákban használtam, de még nem fordultak elő egyik listában sem.

だれか (dareka)	valaki
そと (soto)	kint
どこにも (dokonimo)	mindenhol / sehol *
いそがしい (isogashii)	elfoglalt
むかし (mukashi)	régmúlt / régen
せんそう (sensou)	háború
へいわ (heiwa)	béke
しゅくだい (shukudai)	házifeladat
たいほう (taihou)	ágyú
どろぼう (dorobou)	betörő
とても (totemo)	nagyon
じしん (jishin)	földrengés
たこ (tako)	polip
れいぞうこ (reizouko)	hűtő
こおり (koori)	jég
だいどころ (daidokoro)	konyha
メッセージボード (messeejiboodo)	üzenőfal
おみやげ (omiyage)	szuvenír, ajándék
わすれる (wasureru)	elfelejt
のる (norU)	beszáll, felszáll (járműbe)
つかれる (tsukareru)	elfárad
だす (dasu)	kitesz, kivesz
おこる (okorU)	történik
うんてん (unten)	vezetés
うんてん　する (unten suru)	vezet
さがす (sagasu)	keres
あう (au)	találkozik

* attól függően, hogy tagadó, vagy állító mondatban szerepel.

39. Együtt könyebb?

Az ember azért tanul nyelvet, hogy kommunikáljon (legalábbis nekem van egy ilyen kényszerképzetem). Beszélni egyedül nehéz, de van még egy csomó más olyan dolog is, amire ugyanez elmondható. Más elfoglaltságok pedig egyszerűen unalmasak egyedül. És ha már így van, miért ne fejeznénk ki ezt japánul is?

Az előző rövid leckében már írtam a と szócska áldásos hatásáról, de azzal még mindig nem fogytunk ki a hasznos felhasználási módjaiból. (Előzőleg az "és"-el kapcsolatban is szóba jött a 18. leckében.)


Minta: A+と+cselekvés (A+to+cselekvés) Ezt a formát akkor használhatod, ha az A-val csinálsz, vagy valaki más csinál valamit, úgy, hogy az A is közreműködik benne. Olyan cselekvő igékkel, amikhez több ember kell. A+と　いっしょ　に (A+to issho ni) "A-val együtt". Az　いっしょ (issho - együtt) szó nyomatékosítja a kifejezés jelentését.

Példák:

1. きのう　アニタちゃん　と　メッセージボード　で　はなしました。 (メッセージボード messejiboodo - üzenőfal, ez egyike azon szavaknak, amiket angolból egyszerűen csak átvettek a japánok. Ilyen szóból elég sok van.) "Tegnap Anitával üzenőfalon beszélgettünk."


2. こうえん　で　だれか　と　いっしょ　に　あるきません　でした　か。 (だれか dareka - valaki) "Nem sétáltál valakivel együtt a parkban?" Az ilyen negatív kérdések japánul is ugyanolyan gyakoriak, mint magyarul, és a jelentésük is azonos.


3. あさって　はいしゃ　と　あいます。 (あう - találkozik) "Holnapután találkozok a fogorvossal." A találkozni ige általában と-val együtt szerepel.

Csak, hogy ne hagyjam szegényt magára, a に szócska is sok esetben használható a と helyében.

Minta: A+に+cselekvés (A+ni+cselekvés) Ilyenkor ugyanúgy az A-val csinál a cselekvő személy valamit, viszont van egy fontos különbség. Ebben az esetben egyoldalú cselekvésről van szó. A másik fél csak elszenvedője.

Példák:

1. はいしゃ　に　あいました。 "Összefutottam a fogorvossal." Jelen esetben a fogorvos nem tudott előre a dologról.


2. あなた　に　おみやげ　を　もってきました よ。 (おみやげ - ajándék, szuvenír) "Ajándékot hoztam neked!"

38. Változás folytatás.

Nem a に az egyetlen olyan szócska, aminek több jelentése is van a használatától függően. Akadnak erre más jelentkezők is. Úgy látszik a japánok szigorúan veszik a takarékoskodást, és a szavak újrahasznosíthatóságát. A következő célpontom: と.

Az előző leckében írtam a に　なる használatáról. Ahol に szócskát írtam, ott bárhova írható と is. Jelentésük nagyon hasonló, de amíg a に　なる a változásra utal, a と　なる arra, amivé az alany átváltozik.

Minta: X　と　なる (X to naru) "X-vé változik"

Példák:

1. あやみさん　は　けいかん　と　なりました　よ。 "Ayamiból rendőr lett!" Fordításban nem szembetűnő a változás, de magyarul a kiejtésben kihangsúlyozhatnád, hogy rendőr lett, nem más.


2. いけ　は　みずうみ　と　なりました。 "A tavacskából tó lett." Ahogy az előbb, itt is a tó a hangsúlyos, nem a változás.


3. インターネット　は　おそく　なりました。 "Az internet lassú lett/lelassult." Ezt azért írtam, mert a mellékneveknél a nem szereplő に-t legfeljebb nem szereplő と-vá alakíthatod át.

37. Nini! Újabb felhasználásai.

Szegény に biztos úgy gondolta, hogy végre lazíthat, de (remélhetőleg csak) számára még jön pár megpróbáltatás. Idáig használtam a helyszín meghatározására (ahol valami van vagy lakik), célállomás megnevezésére, és az időpontot is ez a szó jelölte. Rengeteg más dologra is a に való, de ha elkezdeném leírni őket egyenként, csak egy hosszú felsorolás lenne belőle.

Akkor tudod a leginkább megtanulni ezt a szócskát, ha azzal az igével együtt tanulod, amivel használni lehet. Most erre mutatok példákat.

Minta: X+に　なる (X ni naru). A なる jelentése válni valamivé, vagyis a minta azt jelenti, hogy valaki vagy valami "X-vé válik". Ez elég sokféleképp felhasználható, épp ezért nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik.

Minta: mntく　なる (mnt+ku naru). Valódi melléknevek esetén az い végződés く-ra változik. Ilyenkor a に-t nem használhatod, de azért jobb, ha erről is említést teszek.

Példák:

1. わたし　の　あつい　コーヒー　が　さむく　なりました。 "A forró kávém hideg lett." Persze magyarul helyesen inkább azt mondanánk, hogy kihűlt.


2. れいぞうこ　で　みず　が　こおり　に　なります。 (れいぞうこ reizouko - hűtő, こおり koori - jég) "A hűtőben a vízből jég lesz."


3. あやみさん　は　けいかん　に　なりました。 "Ayamiból rendőr lett."

A fenti két mintát újra leírhatnám, de maradjunk annyiban, hogy a なる ige helyett する kerül bele. Ekkor nem maguktól változnak a dolgok, hanem valaki szándékosan teszi a dolgokat valami mássá.

Például:

1. だいどころ　を　きれい　に　しました。 (だいどころ daidokoro - konyha) "A konyhából tisztát csináltam." Ez a szó szerinti fordítás nekem nagyon rosszul esik, ezért megpróbálkozok vele újra, valahogy így: "A konyhát kitakarítottam." Nem éppen szó szerinti, de legalább érthető.

3/d. Feladatok

Csak említés szintjén írtam, hogy a tagadó alakú igék további ragozása már a melléknevek szabályai szerint alakul. Ideje hát gyakorold!



Tedd egyszerű múltidejű tagadó alakba (huh) az alábbi szavakat:

1.   あるく (sétál) あるかなかった


2.   のむ (iszik) のまなかった


3.   はなす (beszél) はなさなかった


4.   よぶ (hív) よばなかった


5.   きく (hall) きかなかった


6.   さむい (hideg) さむくなかった


7.   まなぶ (tanul) まなばなかった


8.   くる (jön) こなかった


9.   いく (megy) いかなかった


10.   する (csinál) しなかった


11.   およぐ (úszik) およがなかった


12.   ながい (hosszú) ながくなかった


13.   まつ (vár) またなかった


14.   はいる (bemegy) はいらなかった


15.   ばか (hülye) ばか　で　は　なかった　/　ばか　じゃ　なかった

Ha már eljutottál idáig, megpróbálkozhatsz az udvarias alakkal is!

3/c. Feladatok

Tagadd egyszerű alakban az alábbi szavakat:

1.   あるく (sétál) あるかない


2.   のむ (iszik) のまない


3.   はなす (beszél) はなさない


4.   よぶ (hív) よばない


5.   きく (hall) きかない


6.   さむい (hideg) さむくない


7.   まなぶ (tanul) まなばない


8.   くる (jön) こない


9.   いく (megy) いかない


10.   する (csinál) しない


11.   およぐ (úszik) およがない


12.   ながい (hosszú) ながくない


13.   まつ (vár) またない


14.   はいる (bemegy) はいらない


15.   ばか (hülye) ばか　で　は　ない　/　ばか　じゃ　ない

3/b. Feladatok

Tedd a szótári alak múltidejébe az alábbi szavakat (nem csak igéket):

1.   あるく (sétál) あるいた


2.   あたらしい (új) あたらしかった


3.   のむ (iszik) のんだ


4.   はなす (beszél) はなした


5.   よわい (gyenge) よわかった


6.   よぶ (hív) よんだ


7.   きく (hall) きいた


8.   あそぶ (játszik) あそんだ


9.   まなぶ (tanul) まなんだ


10.   くる (jön) きた


11.   いく (megy) いった


12.   する (csinál) した


13.   およぐ (úszik) およいだ


14.   きれい (tiszta / szép) きれい　だった


15.   みる (néz) みた


16.   まつ (vár) まった


17.   ちいさい (kicsi) ちいさかった


18.   はいる (bemegy) はいった


19.   しる (tud) しった


20.   しずか (csendes) しずか　だった


21.   いい (jó) よかった


22.   だだった