54. Igéből vaska... főnév!

Idáig mutattam példákat a magyarban megszokott konkrét szófajok (főnév, melléknév stb.) használatától eltérő japán szóhasználatra. Most azt mutatom meg, hogyan kell az igét főnévvé alakítani. Ebben semmi különleges nincs, hisz ilyet az európai nyelvekben is szokás csinálni. (Már amilyen nyelveket felületesen ismerek.)

Magyarul is könnyű erre példát találni:
"Megeszem a karomat. A saját kar megevése kannibalizmusnak számít?" vagy "Fellőtték az első gumicsirkét a napba. A fellövés nagyon hülye ötlet volt."

Bár ezeknek a mondatoknak sok értelme nincsen, de azért láthatod, hogy az igéből főnév lett. Japánul több módja is van az igék főnevesítésének, és nem mindegy, hogy melyiket használod.

(*) Az ige -ます alakjának a töve önmagában főnévként viselkedik.

1. みこさん　は　私（わたし）　の　はなし　を　聞きません（ききません）　でした。 "Miko nem hallgatta meg a beszédemet (beszélésemet?).". A はなし egyébként önmagában jelent történetet, elbeszélést is.Vagy például ami valakivel történt nemrég.


2. かえり　は　むずかしい。 "Nehéz a visszatérés."

(*) Nem egészen főnevesítés, de azért ide illik a kifejezések egy csoportja. Sok olyan szó van, amit a する (csinál) igével együtt igeként le lehet fordítani, anélkül viszont főnév.

勉強　する (benkyou suru)	tanulás → tanul
予習　する (yoshuu suru)	leckére felkészülés → felkészül
受験　する (juken suru)	vizsga → vizsgázik
ぐったり　する (guttari suru)	fáradtság → hulla fáradt *
きんちょう　する (kinchou suru)	idegesség → izgul / idegeskedik
旅行　する (ryokou suru)	utazás → utazik
告白　する (kokuhaku suru)	vallomás → vallomást tesz
あいさつ　する (aisatsu suru)	üdvözlés → üdvözöl
そうじ　する (souji suru)	takarítás → takarít
電話　する (denwa suru)	telefon → telefonál

* Ez nem tűnik igének, de nem tudtam jobbra fordítani.

Példák:

1. 今年（ことし）　ずっと　勉強（べんきょう）　します　か。 (ずっと - egész végig) "Idén egész végig tanulni fogsz?"


2. 勉強（べんきょう）　は　むずかしい　です。 "A tanulás nehéz."


3. ぐったり　して　くま　と　うさぎ　は　富士山（ふじさん）　に　旅行（りょこう）　しました。 (ふじさん - Fuji hegy) "A teljesen elfáradt medve és a nyúl a Fujihoz utazott." A nagyobb hegyek nevéhez szokás a さん-t hozzátenni, ahogy az emberek nevéhez is, de csak ezt szokás a hegy kanjijával írni!


4. 先週（せんしゅう）　の　旅行（りょこう）　は　どう　でした　か。 "Milyen volt a múltheti utad?"

(*) Utolsó módszer, amikor a főnevesítendő ige egyszerű alakja után の vagy こと áll. A の megfelel az előző leckében vett の-nak, ami egy főnév volt, a こと pedig szó szerint fordítva elvont dolgot jelent. Olyasmit, amit nem lehet kézzel megfogni. Például fogalmakat, de azok is főnevek.
Ahogy a 49-50. leckékben írtam, mondatok módosíthatnak főneveket. Ezzel a két szóval is pont ez történik, és az előttük álló mondatokra is érvényes, hogy azoknak az alanyát a が szócska követi.

A következő leckékben részletezem ezt a két szót.

53. Valamilyen valami

Egy kicsit visszakanyarodok egy témára, amiről már nagyon régen írtam. Valamikor a negyedik lecke környékén bevezettem három szót, amikkel mutogatni lehet egymásra, vagy épp távoli dolgokra. Ez a három szó a これ, それ és あれ. Később egy másik változatuk került elő この, その és az örök kedvenc あの. Ezekkel azt fejezhetted ki, hogy konkrét tárgyak közül épp melyikre gondolsz.

Például ha szegény sorsra jutottál, és már csak két Lamborghini Murciélago áll a garázsban, és te a távolabbi sarokban állóval szeretnél furikázni, azt mondod:

あの　ランボルギーニ　ムルシエラゴ　に　のります　よ。 "Abba a Lamborghini Murciélagoba szállok!" Nehogy kavarodás legyen belőle azután.

Ez nagyon hasznos, de mi van, ha nyersz a lottón párszor? Megtöltöd a garázst sok ilyen autóval, de a példa kedvéért arra azért ügyelsz, hogy mindegyik más színű legyen. (Jó sokszor kell nyerni hozzá.) Ilyenkor a szín alapján is kiválaszthatod a kedvenced:

赤い（あかい）　ランボルギーニ　ムルシエラゴ　に　のります　よ。 "A piros Lamborghini Murciélagoba szállok!"

Tíz hasonló mondat, és az embernek elege lesz a beszédből, de van megoldás!

Minta: A　の (A no) "Az A tulajdonságú dolog". Kivételesen a の itt most nem összekötő szócska. Ebben az esetben nem kell utána semmi.

Visszatérve az előző példához, röviden:
赤い（あかい）　の　に　のります　よ。 "A pirosba szállok!"

Beszélgetés közben ez a szerkezet nagyon hasznos, és sok esetben szükség van rá. A の előtt álló tulajdonság lehet egy mondat is:

1. どの　けいさつしょ　に　行きます（いきます）　か。 "Melyik rendőrségre mész?"


2. 近い（ちかい）　の　に　いきます。 "A közelibe megyek"


3. 誰（だれ）　の　本（ほん）　です　か。 "Kié a könyv?"


4. 私（わたし）　の　です。 "Az enyém." Ebben a mondatban a の a birtokost jelölő szócska is egyben. Nem lehet duplán használni.


5. ポケット　に　ある　の　を　つかいます。 (ポケット poketto - zseb, つかう tsukau - használ) "A zsebben lévőt használom / Azt használom, amelyik a zsebemben van." Itt a の előtt megadott tulajdonság a ポケット　に　ある belső mondat.

Szavak

Rég írtam szavakat, és amúgy is az előző nehéz leckék után kell a pihenés. A következő szavak a házon belül és kívül előforduló dolgokkal kapcsolatosak. Egy-két szó volt már, de azért megismétlem, hogy egyben legyenek.

家 (ie)	ház
家* (uchi)	vki. saját háza
門 (mon)	kapu
かね/ベル (kane/beru)	csengő
ドア (doa)	ajtó
戸 (to)	(japán stílusú) ajtó
入り口 (iriguchi)	bejárat
垣 / フェンス(kaki / fensu)	kerítés
へい (hei)	fal/kerítés
かべ (kabe)	fal
まど (mado)	ablak
おくじょう (okujou)	tető
やね (yane)	háztető
えんとつ (entotsu)	kémény
煙 (kemuri)	füst
部屋 / 室 (heya / shitsu)	szoba
和室 (washitsu)	japán stílusú szoba
ろうか (rouka)	folyosó
げんかん (genkan)	előszoba
居間 (ima)	nappali (nyugati stílusú)
しんしつ (shinshitsu)	hálószoba
台所 (daidokoro)	konyha
子供部屋 (kodomobeya)	gyerekszoba
仕事部屋 / 勉強部屋 (shigotobeya / benkyoubeya)	dolgozószoba
トイレ / お手洗い (toire/otearai)	WC
風呂場 (furoba)	fürdőszoba
お風呂 (ofuro)	fürdő
かいだん (kaidan)	lépcső
家具 (kagu)	bútor
戸棚 (todana)	szekrény
棚 (tana)	polc
ベッド / しんだい (beddo/shindai)	ágy
布団 (futon)	japán stílusú ágy
テーブル (teeburu)	asztal
机 (tsukue)	(író)asztal
こたつ (kotatsu)	fűtött asztal **
椅子 (isu)	szék
床 (yuka)	padló
畳 (tatami)	japán "gyékényszőnyeg"
天井 (tenjou)	plafon
ランプ (ranpu)	lámpa
かがみ (kagami)	tükör

* Előfordul, hogy ugyanaz az írásjel több olvasattal picit vagy egész mást jelent. Itt is ez a helyzet az いえ és az うち szavaknál.

** A こたつ egy olyan asztal, aminél térdelni szokás. Az asztal lapján alul van egy fűtőtest, de olyanról is hallottam, ahol a padlóba volt építve a fűtés. Ilyenkor kényelmesen be lehet bújni az asztal alá is. Mivel Japánban nincs központi fűtés, többnyire légkondival fűtenek. Télen az ilyen asztal nagyon jól jöhet. Bár még nem próbáltam... :( A modern こたつ alatti elektromos fűtőtestek a fűtőszálas lábmelegítőkre emlékeztetnek.

52. WA-GA #2

A は szócskával ki lehet emelni a mondat összes szavát is:
いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　は　テレビ　は　見ていました（みていました）。


Ilyenkor a legelső kiemelt szó lesz a téma, és furcsa mód annyira nem is lesz fontos. A legfontosabb szó az, amelyik ki van emelve, és a legközelebb áll az igéhez. A téma természetesen továbbra is fontos, hiszen vagy ő követi el az utána említett szörnyű tettet, vagy legalább is köze van a dologhoz. (És nem is mindig cselekvésről van szó.)

Sajnos sehol se találtam még elfogadható fordítást a fenti mondatra. A következő pár sorban megpróbálom bemutatni, hogy ez hogy is működik (szerintem!):

1. いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor tévét nézett a szobában." Egyszerű esetben semmi sincs kiemelve, és az alany, és valószínűleg a többi szó most került szóba először.


2. いもうと　は　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom nézett a szobában háromkor tévét." Ha ki akartuk emelni, kiről szól a mondat, ez a fordítás megfelelőnek látszik. Viszont ha pusztán az alany a téma, mert korábban szóba hoztuk, az első mondat fordítása természetesebbnek tűnhet.


3. いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor nézett a szobában tévét." Az idő ki lett emelve. Az alany lehet egyszerű téma, de tekinthetjük kiemeltnek is. Ez csak a szándékunktól függ. Kiemeléskor gondolatban az lehet a háttérben hogy: "Sokan néztek tévét, de az én húgom és nem másé pontosan háromkor nézte!". Figyelem: ez nem a mondat fordítása! Ráadásul nincs is húgom...


4. いもうと　は　三時（さんじ）　に　は　へや　で　は　テレビ　を　見ました（みました）。 "A húgom háromkor a szobában nézett tévét.". Annyival kiegészítve az előző mondat mögötti gondolatot, hogy tíz tévé van a házban, és ebből kilenc a tetőn.


5. Erre már nem írok fordítást, de ha még a tévé is ki lenne emelve, akkor felmerülne a kérdés, hogy még mit lehet nézni otthon. Visszhangozva hallom: a falat...

Már volt szó a következőről, de azért megemlítem újra:

私（わたし）　は　あたま　が　いたい　です。 "Fáj a fejem." A japán beszédben elég gyakori, hogy előbb megnevezik a témát, és utána mondanak egy tulajdonságára valamit.

Írhatnám azt is, hogy:
私（わたし）　の　あたま　が　いたい　です。 Ugyanazt jelenti, de az előző japánosabban hangzik.

Természetesen ha a téma már adott, egy egyszerű "あたま　が　いたい　です。" is megteszi. Ez tökéletesen megfelel az elhagyható témával kapcsolatos szabályoknak. A témával viszont van egy probléma, ami megnehezíti a mondatok értelmezését, ha még nem vagy elég gyakorlott.

魚（さかな）は食べます（たべます）。 "A hal eszik." vagy "Halat eszek." Ebben a mondatban nehéz megmondani, hogy a téma tárgy vagy alany, mivel a は mindkettőre vonatkozó szócskát helyettesítheti.

Próbáld értelmezni a következő szöveget.
川（かわ）に魚（さかな）が沢山（たくさん）います。
魚（さかな）は食べます（たべます）。
私（わたし）はレストランに行きます（いきます）。
野菜（やさい）がきらいです。
魚（さかな）は食べます（たべます）。

Azért fordítást is adok:
"A folyóban sok a hal."
"A halak esznek."
"Én étterembe megyek."
"Utálom a zöldséget."
"Halat eszek / Halat fogok enni." Az előző mondat után nyilvánvaló, mi a は szerepe. Anélkül zavaros lenne. Ez valahogy úgy hangozhat egy japán hallgató számára, hogy "a zöldséget utálom, de a halat megeszem."

Ha azt írtam volna utolsó mondatként, hogy 魚（さかな）が食べます（たべます）。 akkor más lett volna a helyzet. Úgy lehetne lefordítani, mint a második mondatot. Kicsit nehéz ez, de meg lehet szokni.
A は nem minden esetben az alany, és előfordul, hogy a mondat jelentése csakis a szövegkörnyezettől függ. Sőt, ez szinte mindig igaz. Ha valaki hozzád vág egy mondatot, hogy fordítsd le, ez sokszor nem lehetséges az előzmények ismerete nélkül.

Az eddigiekből következik, hogy a が valami új dolgot vezet be. Éppen ezért, ha valami létezéséről akarsz beszélni, akkor azt érdemes használni.

1. にわ　に　花（はな）　が　いっぱい　あります。 "A kertben rengeteg virág van."


2. ホテル　に　おきゃくさん　が　います。 (おきゃくさん okyakusan - vendég) "A hotelben vendégek vannak.". (Egy alkalmazott おきゃくさま-t mondana inkább.)


3. えき　に　でんしゃ　が　あります。 "A pályaudvaron vonatok vannak." Ezzel szemben:


4. でんしゃ　は　えき　に　あります。 "A vonatok a pályaudvaron vannak." Itt esettől függően lehagyható a téma, ha valószínűleg a vonatokról volt szó.

Az utolsó mondatnál a szórend is megváltozott. A japán elég laza nyelv, mert az igén kívül a többi szót majdnem szabadon rakosgathatod ide oda. Kivétellel találod szembe magad a például létezést jelző igéknél (ある,　いる), ahol az alanynak közvetlen az ige előtt kell lennie, amikor az csak alany és nem a téma. A legegyszerűbb ha megjegyzed, hogy közvetlenül a létige előtti alanynál が szerepel, "messzebb" pedig は.

Amikor egy mondatot használsz körülírásként (ahogy azt az 50. leckében bevezettem), akkor a belső, körülíró mondatban sosem állhat a は téma jelölőként, csakis a が. (Más esetben egyébként előfordul.)

1. 私（わたし）　は　せんしゅう　くつ　を　買いました（かいました）。 "A múlthéten cipőt vettem."


2. アニタさん　は　私（わたし）　が　買った（かった）　くつ　を　もらった。 (もらう morau - kap, elfogad) "Anita az általam vett cipőt megkapta / átvette." vagyis "Anita elfogadta a cipőt, amit én vettem."

Természeti jelenségeknél nem mindegy, hogy は-t vagy が-t használsz. Attól függ a fordítás:

1. 雪（ゆき）　が　ふっています。 "Esik a hó.". Ez egy éppen bekövetkezett jelenséget ír le.


2. 雪（ゆき）　は　ふります。 "A hó esik.". Ez egy általános igazságot fejez ki, ami mindig igaz, nem csak most. (Az általános igazságok pedig nem nagyon szeretik a folyamatos alakot, hisz nem éppen történnek, hanem általánosan.)

51. A nagy WA-GA rejtély!

Mielőtt megint belevágnék ennek a fontos témának a magyarázatába, le kell szögeznem, hogy ez nem egyszerű. Nem csak megtanulni, de ahogy a neten olvastam régóta a szakmában lévő nyelvtanárok oldalán, tanítani sem az. De ne ijedj meg (bár ha már eljutottál idáig, akkor nem fogsz), hisz egy egész nemzet használja teljes természetességgel, szóval megérthető. Ebben a leckében megint nem fogok minden apróságot elmondani, de igyekezni fogok általános szabályokat megfogalmazni. Arra készülj fel, hogy egész addig maradnak majd homályos foltok a magyarázatokban is, amíg nem érted igazán. Ezért ha egy-két mondatot nem értesz, nyugodtan köss bele!

Nyelvtani kifejezések nélkül nem úszom meg, tehát a minta: alany が
ここ　に　車（くるま）　が　あります。 "Itt van egy autó."

Egy mondatban az alanyról állítunk dolgokat. Sokféle dolgot állíthatunk róla. Például, hogy itt van, vagy csinál valamit, vagy egy állapotban van. Egy mondatnak lehet több alanya is, de csak egyetlen が szerepelhet benne. Ezt az ellentmondást úgy oldjuk meg, hogy és-el összekapcsoljuk az alanyokat:
あみ　と　しんじ　が　えいが　を　見ています（みています）。 "Ami és Shinji filmet néznek (épp)."

Az összetett mondatok minden részmondatában lehet egy-egy が:
あみ　が　えいが　を　見ていて（みていて）、しんじ　が　食べています（たべています）。 "Ami filmet néz, és Shinji eszik."

Ha csak ennyi lenne a lényeg, nem lenne probléma, hisz alany a magyarban is létezik. A másik fontos mondatrész a japán nyelvben a téma. Egy felületes magyarázattal már szolgáltam a 19. leckében.

Minta: téma は (ilyenkor az ejtése nem "ha", hanem "wa")

A téma azért nehéz fogalom, mert csak körülírni lehet. Inkább szembeállítom a が szócskával különböző használati esetekben egy kis magyarázattal.

A legtöbbször felvetett eset a régi, ismert alany, ami ekkor a mondat témája is. A が jelezné az alanyt, de a は átveszi a helyét. A が és a は nem lehetnek közvetlen egymás mellett ilyenkor.

Mivel egyszerű példamondatokkal nehéz érzékeltetni, hogy egy alany régi vagy új, ezért több mondatból álló példát írok magyarázatként.

1. としょかん　で　ヨージ　が　います。　ヨージ　は　よんでいます。 "A könyvtárban ott van Józsi. Józsi olvas." Ebből a példából az is látható, hogy a már ismert alany egyszerűen elhagyható a mondatból. Nem csak japánul de magyarul is:
2. としょかん　で　ヨージ　が　います。　よんでいます。 "Józsi a könyvtárban van. Olvas." Ezek példák csak akkor érvényesek, ha az első mondat alanyáról idáig nem volt szó, vagy valami egész másról folyt a beszélgetés (más volt idáig a téma).
   
   Abból, hogy a már ismételt alany(=téma) sokszor elhagyható, adódik egy jelenség, ami a kezdőket érinti:
3. 私（わたし）　は　学生（がくせい）　です。 私（わたし）　は ここ　に　います。　私（わたし）　は　とても　けんきょ　です。 (けんきょ　な kenkyo na - szerény) "Én diák vagyok. Én itt vagyok. Én nagyon szerény vagyok." Hát nem idegesítő? Amellett, hogy elég udvariatlan is. Az első mondatban elég megemlíteni a témát, utána nem csak hogy lehet, de ajánlott is elhagyni, főleg ilyen esetekben. Egyetlen esetben elfogadható sokszor emlegetned magad, vagyis a témát. Amikor félreértés volt, és ki akarod hangsúlyozni a megoldást. Vagy épp fontosnak tartod magad. Előfordulhat. 

Ideje felvetni a szórend kérdését. Talán ebből fog látszódni a leginkább, hogy a は nem feltétlen az alanyt jelöli. Az előző példából az látszott, hogy a は kiemeli azt a szót(=témát), ami után áll, és a sokszori használata még idegesítő is lehet. Amikor a kiemelés cél, olyankor a téma nem hagyható el a mondatból.
Kiemelésnél a téma a mondat elejére kerül:

1. いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ていました（みていました）。 "A húgom 3-kor tévét nézett a szobában." A mondatból látszik, hogy se a húgomról, se az időpontról, se a helyről nem volt szó korábban. Csak egyszerű (új) tényt közlünk.


2. いもうと　は　三時（さんじ）　に　へや　で　テレビ　を　見ていました（みていました）。 "A húgom nézett a szobában 3-kor tévét.". Nem kéne ennyire kihangsúlyozni a témát (jelenleg alanyt) a fordításban. Megtarthattam volna az előző szórendet is, de így jobban érzékelhető a hangsúlyozás. Sok esetben ilyen mondatnál nem kell a fordításban kiemelni a témát.
3. 三時（さんじ）　に　は　いもうと　が　へや　で　テレビ　を　見ていました（みていました）。 "3-kor a húgom tévét nézett a szobában.". Amint látod, az időpontot jelző に ott marad a mondatban úgy is. A は nem tud minden szócskát elnyomni.
4. へや　で　は　いもうと　が　三時（さんじ）　に　テレビ　を　見ていました（みていました）。"A szobában a húgom 3-kor tévét nézett." A で is ugyanúgy megmarad, viszont vigyázni kell, mert a では mást is jelenthet!
5. テレビ　は　いもうと　が　三時（さんじ）　に　へや　で　見ていました（みていました）。 "A tévét nézte a húgom a szobában 3-kor.". Hűha, ez kezd egyre bonyolultabb lenni. A を helyét átveszi a は. E mögött logikát ne keress (vagy ha találsz áruld el nekem is, hogy ideírhassam). Egyszerűen így van.

A は átveheti az を és a が helyét is. A helyet jelző に és へ bent maradhat a は előtt, de el is hagyhatod. (A も (mo = is) szócska viszont a は helyét veszi át.)

Folyt. köv. vagy épp つづく (folytatódik).

50. Mondat a mondatban, most már tényleg

Megígértem, hogy magyarázni fogok, de előbb megmutatom, hogyan illesszed mondatba a korábbi példákat:

1. あの　おまわりさん　が　かしこい　です。 "Az a rendőr okos."


2. あの　おまわりさん　が　来ました（きました）。 "Az a rendőr idejött."


3. 来た（きた）　おまわりさん　が　かしこい　です。 "A rendőr, aki idejött, okos.". Aláhúztam az előző leckéből átvett példát.


4. ねむっている　くま　が　夢（ゆめ）　を　見ています（みています）。 (夢 yume - álom) "A medve, aki alszik, álmot lát." Több ilyen mondat után látni fogod, hogy nem mindig szép szó szerint fordítani. Máshogy szokás: "A medve alszik, és álmot lát.". Hosszabb összetételeknél az is előfordul, hogy érdemesebb két külön mondatba szedni a fordítást.

Az igék látszólag megjelentek a mondat elején, de igazából nem a mondat elején jelentek meg, hanem egy újabb, beillesztett mondat végén állnak. Persze bárhogy is magyarázom, tényleg van a mondat elején egy ige, de ez nem szegi meg a korábban felállított "az ige a mondat végén szerepel" szabályt. Pusztán arról van szó, hogy egy egész mondattal jellemeztem egy főnevet. Ez a mondat akár bővített mondat is lehetne. Azaz nem csak egyetlen igéből állhat, hanem lehet rendesen megfogalmazott, hosszú, több tagmondatot tartalmazó szörnyeteg is.

Mondjuk nézd meg ezeket:

1. どうけつ　で　ねむっている　くま　が　夢（ゆめ）　を　見ています（みています）。 (どうけつ - barlang) "A medve, aki a barlangban alszik, álmot lát.". Ennél jóval összetettebb mondatot is lehet írni, például olyat is, ahol a mondaton belüli mondatban is van egy újabb mondat:


2. 車（くるま）　を　うんてん　する　くま　です。 (車 kuruma - autó, うんてん　する - vezet) "Autót vezető medve."


3. この　車（くるま）　は　はやく　はしります。 "Ez az autó gyorsan megy."


4. はやく　はしる　車（くるま）　を　うんてん　する　くま　です。 "Gyorsan menő autót vezető medve.". Ez nem hangzik túl magyarosan, de ez a szó szerinti fordítás. Szebben: "A medve autót vezet, ami gyorsan megy." vagy "A medve autót vezet. Az autó gyorsan megy.". Ez a fajta mondat picit nehezen érthető, mert magyarul máshogy szoktunk gondolkozni, és mert összetett. Gyakorold sokat!

A です igének tűnik, de igazából nem az. Az erre végződő mondatok belső mondattá alakítására egész más szabályok vonatkoznak:

• Ha a です pusztán udvariasságból van kint (pl. egy múltidejű melléknév után), olyankor teljesen el kell hagynod:
  
  
  
  1. くま　が　こわい　です。 → こわい　くま
  
  
  2. くま　が　こわかった　です。 → こわかった　くま
  
  Persze alapból nem jutna senki eszébe odaírni azt a です-t, de ha már bonyolultabb mondatokkal foglalkozol, elronthatod.


• A -na melléknév a です előtt általában lefelejti a な szótagot, de belső mondat végén megtartja. Persze a です-től megszabadul:
  
  
  
  1. 私（わたし）　の　ペット　は　いつまでも　大切（たいせつ）　です。 - "A háziállatom mindig is fontos lesz."
  
  
  2. 私（わたし）　の　いつまでも　大切（たいせつ）　な　ペット　が　犬（いぬ）　ではありません。 "A számomra mindig fontos háziállat nem a kutya."


• Főnévnél a belső mondatban です helyett の áll:
  
  
  
  1. あの方（かた）　が　日本人（にほんじん）　です。 "Az a személy japán.". (あの方 ano kata - az a személy (udvarias megfogalmazás))
  
  
  2. あの方（かた）　が　日本人（にほんじん）　です。 → 日本人（にほんじん）　の　あの方（かた）　です。
  
  
  3. 日本語（にほんご）　の　先生（せんせい）　の　方（かた）　です。 "Az a személy japántanár.". Ugyanez mondatba foglalva:
  
  
  4. 日本語（にほんご）　の　先生（せんせい）　の　方（かた）　が　休んでいます（やすんでいます）。 "Az ember, aki japántanár, pihen." vagyis "A japántanár pihen."

Érdekes módon a だ ragozott alakjai (だった　múltidő,　じゃない tagadás, じゃなかった tagadó múltidő) nem változnak át semmivé:
先生（せんせい）　だった　あの方（かた）　です。 "Az a tanárvolt személy az."

Végül ebben a leckében utolsó szabályként: A belső mondatokban is lehet egy alany, de ez az alany sosem lesz a teljes mondat témája! Vagyis nem lehet utána は, kizárólag a が jöhet szóba. A が helyett a の is megengedett az egyszerűbb belső mondatokban, de az összetettebbekben már nem használható.

Például:

1. モーリツカ　の　頭（あたま）　が　大きい（おおきい）　です。 "Mórickának nagy a feje." Japánosabb lenne a モーリツカ　は　頭（あたま）　が... használata, de mást akarok most bemutatni.


2. 頭（あたま）　が/の　大きい（おおきい）　モーリツカ　が　学校（がっこう）　を　休んでいます（やすんでいます）。 "A nagyfejű Móricka hiányzik az iskolából.". A モーリツカ után álló が lehetne は is, ha az lenne a téma, de az 頭（あたま） utáni nem, mivel az a belső mondathoz tartozik. Ebben a mondatban nincs szükség az 大きい（おおきい） után a です semmilyen alakjára, mivel az már eleve melléknév.

49. Mondat a mondatban

Az eddig leírtak alapján háromféleképpen lehet valaminek a tulajdonságait elmondani.

A legkézenfekvőbb a melléknév használata: 小さい（ちいさい）　ねこ - kicsi macska.

A másik megoldás se annyira bonyolult: 日本（にほん）の車（くるま） - japán autó.

Megjegyzés: Általában szóközökkel választom el a japán szavakat, de mivel itt mindkét szót kandzsival írtam, ezért erre nincs szükség a szöveg megértéséhez. Így írnak a japánok is.

Aztán ott vannak a főnévi melléknevek: しんせつな　人（ひと） - kedves ember / személy.

A magyartól eltérően a japán nyelvben ugyanerre a feladatra az igék is alkalmasak. Idáig azt hittük, hogy a melléknév az, ami egy dolog milyenségét meghatározza, de akkor most mi van? Japánul mintha ez egyáltalán nem lenne érvényes, ráadásul a szavak ragozásával a fajtájuk is megváltozni látszik.

Például az igék egyszerű alakjának tagadásával az ige melléknévnek tűnhet:
あるく　→　あるかない - sétál　→　nem sétál.

A tagadó alak melléknév, tehát logikus lenne, ha körülírhatna szavakat. Mint ki fog derülni, nem csak ez használható melléknévként, de az igék egyszerű állító, vagy épp múltidejű alakja is alkalmas jellemzésre. (És néhány másik alak is, amire még nem tértem ki).

Korábban azt írtam, hogy az igék mindig a mondat legvégén állnak. Összekapcsolt mondatoknál a mondatrészek végén. (A beszélt nyelvben néha el lehet térni ettől a szabálytól, de általában nem.) Mégis találni olyan mondatokat, ahol ez látszólag nem teljesül. Úgy tűnik, mintha lehetne ige a mondat közepén. Mielőtt ezt megmagyaráznám, mutatok rá példákat.

Példák:

1. おまわりさん　が　来ました（きました）。 "Idejött egy rendőr.". (おまわりさん omawarisan - rendőr (baráti kifejezéssel))


2. 来た（きた）　おまわりさん "A rendőr, aki (ide)jött.". Ahogy mellékneveket, úgy egyszerű alakú igét is lehet főnév előtt találni.


3. ものがたり　は　つづきます。 (ものがたり monogatari - történet, mese) "A történet folytatódik."


4. つづいている　ものがたり - "történet, ami folytatódik (éppen)" vagy "a(z éppen) folytatódó történet." Ragozott, folyamatos alakú ige is állhat főnév előtt. A folyamatos alak miatt nem a jövőre utal a kifejezés, hanem jelenleg tart. Ezt jelzem a zárójelbe írt szavakkal.


5. 花（はな）　が　あります。 "Van virág (valahol)."


6. ある　花（はな） - "...egy virág..." Szó szerint "virág, ami van." Történetek, főleg mesék elején szokás ezzel a szerkezettel bevezetni egy-egy új dolgot, de máskor is előfordulhat.


7. くま　が　ねむっています。 "Alszik egy medve."


8. ねむっている　くま "A medve, aki alszik" vagy "alvó medve"


9. あるかない　外国人（がいこくじん） "a külföldi, aki nem sétál". Korábban már írtam róla, hogy a tagadó alakú igék melléknevekként viselkednek ragozásnál. Ilyen esetben ez még nyilvánvalóbbnak tűnik, de valójában csak az előbbi mondatok mintáját követi.

48. Eszközhasználat

Ugyan a cím azt sejteti, de nem a majmoktól akarok indulni. A で szócskával jelöltem a cselekvő igék helyszínét, de ez a szócska másra is használható. Itt nem térek ki mindegyikre, csak egyetlen apróságra. Az eszközöket, vagyis amivel a cselekvést végzed, szintén a で szócska jelöli. Az eszköz szava mögé kell írni, ahogy a többi szócska is mindig a módosított szó mögé került.

Minta: A　で (A de), jelentése: ...az A-val... Az A általában főnév. Legegyszerűbben példákkal mutathatom be, hogy kell használni.

Példák:

1. ナイフ　で　にく　を　切りました（きりました）。 "Késsel elvágtam a húst."


2. 日本語（にほんご）　で　はなしています。 "Japánul beszélek (éppen)." De azt is mondhatnám, hogy a japán nyelvet használva. Amint láthatod, elvont dolgok használatát is kifejezheted vele.


3. 土曜日（どようび）　に　ひこうき　で　東京（とうきょう）　へ　行きます（いきます）。 "Szombaton repülővel megyek Tokióba.". Tokió két kandzsiját elég könnyű felismerni. Érdemes megtanulni!

Azért, hogy ez ne legyen ennyire rövid lecke, arra is mutatok példákat, hogyan kérdezz rá az eszközre amit valaki épp használ.

Példák:

1. 何　で（なに　で）　しゃしん　を　とりました　か。 "Mivel fotóztál?". Valamikor rég megtanultad, hogy a "mi" kérdőszót kétféleképp lehet mondani. Erre az esetre csakis a なに alak alkalmas.


2. 私（わたし）　の　あたらしい　デジタルカメラ / デジカメ　で　です　よ。 "Az én új digitális kamerámmal!".

Vigyázat! Létezik egy szó, ami leírva 何で, de az olvasata なんで. Ez nem なに a で szócskával, hanem önmagában különálló kérdőszó. Azt jelenti "miért?" Ez az oka, hogy az előző mondatokban csakis a なに olvasat jöhet szóba. Most biztos azon töprengesz, hogy lehet ezt az újabb esetet majd felismerni. Sajnos sehogy. Mégis általában egyszerű a helyzet, hisz többnyire egyszerre csak az egyiknek van értelme egy szövegben.