2007. január 8., hétfő

51. A nagy WA-GA rejtély!

Mielőtt megint belevágnék ennek a fontos témának a magyarázatába, le kell szögeznem, hogy ez nem egyszerű. Nem csak megtanulni, de ahogy a neten olvastam régóta a szakmában lévő nyelvtanárok oldalán, tanítani sem az. De ne ijedj meg (bár ha már eljutottál idáig, akkor nem fogsz), hisz egy egész nemzet használja teljes természetességgel, szóval megérthető. Ebben a leckében megint nem fogok minden apróságot elmondani, de igyekezni fogok általános szabályokat megfogalmazni. Arra készülj fel, hogy egész addig maradnak majd homályos foltok a magyarázatokban is, amíg nem érted igazán. Ezért ha egy-két mondatot nem értesz, nyugodtan köss bele!

Nyelvtani kifejezések nélkül nem úszom meg, tehát a minta: alany が
ここ に (くるま) が あります。 "Itt van egy autó."

Egy mondatban az alanyról állítunk dolgokat. Sokféle dolgot állíthatunk róla. Például, hogy itt van, vagy csinál valamit, vagy egy állapotban van. Egy mondatnak lehet több alanya is, de csak egyetlen が szerepelhet benne. Ezt az ellentmondást úgy oldjuk meg, hogy és-el összekapcsoljuk az alanyokat:
あみ と しんじ が えいが を 見ています(みています)。 "Ami és Shinji filmet néznek (épp)."

Az összetett mondatok minden részmondatában lehet egy-egy が:
あみ が えいが を 見ていて(みていて)しんじ が 食べています(たべています)。 "Ami filmet néz, és Shinji eszik."

Ha csak ennyi lenne a lényeg, nem lenne probléma, hisz alany a magyarban is létezik. A másik fontos mondatrész a japán nyelvben a téma. Egy felületes magyarázattal már szolgáltam a 19. leckében.

Minta: téma は (ilyenkor az ejtése nem "ha", hanem "wa")

A téma azért nehéz fogalom, mert csak körülírni lehet. Inkább szembeállítom a が szócskával különböző használati esetekben egy kis magyarázattal.

A legtöbbször felvetett eset a régi, ismert alany, ami ekkor a mondat témája is. A が jelezné az alanyt, de a は átveszi a helyét. A が és a は nem lehetnek közvetlen egymás mellett ilyenkor.

Mivel egyszerű példamondatokkal nehéz érzékeltetni, hogy egy alany régi vagy új, ezért több mondatból álló példát írok magyarázatként.

  1. としょかん で ヨージ  います。 ヨージ は よんでいます。 "A könyvtárban ott van Józsi. Józsi olvas." Ebből a példából az is látható, hogy a már ismert alany egyszerűen elhagyható a mondatból. Nem csak japánul de magyarul is:
  2. としょかん で ヨージ が います。 よんでいます。 "Józsi a könyvtárban van. Olvas." Ezek példák csak akkor érvényesek, ha az első mondat alanyáról idáig nem volt szó, vagy valami egész másról folyt a beszélgetés (más volt idáig a téma).

    Abból, hogy a már ismételt alany(=téma) sokszor elhagyható, adódik egy jelenség, ami a kezdőket érinti:
  3. (わたし) は 学生(がくせい) です。 私(わたし) は ここ に います。 私(わたし) は とても けんきょ です。 (けんきょ な kenkyo na - szerény) "Én diák vagyok. Én itt vagyok. Én nagyon szerény vagyok." Hát nem idegesítő? Amellett, hogy elég udvariatlan is. Az első mondatban elég megemlíteni a témát, utána nem csak hogy lehet, de ajánlott is elhagyni, főleg ilyen esetekben. Egyetlen esetben elfogadható sokszor emlegetned magad, vagyis a témát. Amikor félreértés volt, és ki akarod hangsúlyozni a megoldást. Vagy épp fontosnak tartod magad. Előfordulhat. 
Ideje felvetni a szórend kérdését. Talán ebből fog látszódni a leginkább, hogy a は nem feltétlen az alanyt jelöli. Az előző példából az látszott, hogy a は kiemeli azt a szót(=témát), ami után áll, és a sokszori használata még idegesítő is lehet. Amikor a kiemelés cél, olyankor a téma nem hagyható el a mondatból.
Kiemelésnél a téma a mondat elejére kerül:
  1. いもうと が 三時(さんじ) に へや で テレビ を 見ていました(みていました)。 "A húgom 3-kor tévét nézett a szobában." A mondatból látszik, hogy se a húgomról, se az időpontról, se a helyről nem volt szó korábban. Csak egyszerű (új) tényt közlünk.

  2. いもうと は 三時(さんじ) に へや で テレビ を 見ていました(みていました)。 "A húgom nézett a szobában 3-kor tévét.". Nem kéne ennyire kihangsúlyozni a témát (jelenleg alanyt) a fordításban. Megtarthattam volna az előző szórendet is, de így jobban érzékelhető a hangsúlyozás. Sok esetben ilyen mondatnál nem kell a fordításban kiemelni a témát.
  3. 三時(さんじ) に は いもうと が へや で テレビ を 見ていました(みていました)。 "3-kor a húgom tévét nézett a szobában.". Amint látod, az időpontot jelző に ott marad a mondatban úgy is. A は nem tud minden szócskát elnyomni.
  4. へや で は いもうと が 三時(さんじ) に テレビ を 見ていました(みていました)。"A szobában a húgom 3-kor tévét nézett." A で is ugyanúgy megmarad, viszont vigyázni kell, mert a では mást is jelenthet!
  5. テレビ は いもうと が 三時(さんじ) に へや で 見ていました(みていました)。 "A tévét nézte a húgom a szobában 3-kor.". Hűha, ez kezd egyre bonyolultabb lenni. A を helyét átveszi a は. E mögött logikát ne keress (vagy ha találsz áruld el nekem is, hogy ideírhassam). Egyszerűen így van.
A は átveheti az を és a が helyét is. A helyet jelző に és へ bent maradhat a は előtt, de el is hagyhatod. (A も (mo = is) szócska viszont a は helyét veszi át.)

Folyt. köv. vagy épp つづく (folytatódik).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése