A japán nyelvet nem bonyolították el mindenféle igeidőkkel vagy többesszámmal, de helyette itt vannak azok a kifejezések, amiket használva érzéseket lehet megtölteni egy mondatot. (Amikor ezzel először találkoztam, nem igazán értettem, de már megy.) Erre a magyar nyelvben is találunk példát, de csak konkrétabb eseteknél. A japán mondatok fordítása éppen azért lehet olyan sokféle, mert a környezetüktől függ minden. Ilyen volt például a mondat végi よ, amit legegyszerűbben felkiáltójelként lehet fordítani.
A következő mondat végi kifejezés elég gyakori. Kifejezhet számonkérést, csodálkozást, de erős utasítást is.
Minta: mondat+の です/ん です (mondat+no desu/n'desu) Azért van az n'desu átírásában aposztróf, mert ebben az átírásban ez a szokás. Azt jelzi, hogy az n szótag is teljes szótagnak számít, és nem folyik össze kiejtésben a következővel. A belső mondat egyszerű (nem udvarias) alakú igével végződik, és a です helyén な áll.
Megjegyzés: A hétköznapi beszédben a nők általában lehagyják az ilyen mondatok után a の です-ből a です-t és csak a の-t használják, a férfiak pedig egyszerű alakot, azaz ん だ-t mondanak inkább. Persze udvarias szituációkban az egészet ki kell mondani.
A の です-vel a végén a mondat kicsit mást jelent, mint nélküle, de amikor magyarra fordítasz, ez néha nem jelenik meg. A különbséget a hanghordozás jelentené, amit megpróbálok a példákban szavakkal kifejezni. A legegyszerűbben úgy lehetne jellemezni az ilyen mondat jelentését, hogy magyarázatot ad, vagy magyarázatot kér. Olyankor használd, amikor van valamilyen körülmény, amire reagálni akarsz.
Megjegyzés: viszont ha nem használod amikor szükség lenne rá, akkor úgy tűnhet, mintha tőled független, számodra teljesen lényegtelen (vagy nagyon nyers) dolgot mondanál. A használata enyhítheti, udvariasabbá teheti a mondandód, de sürgetővé is, ami pont az udvarias ellentéte.
Példák:
- まど が 開いています（あいています）。 "Nyitva van az ablak." Egy egyszerű állítás.
- まど が 開いている（あいている） の です/ん です。 "Nyitva van az ablak." Az előzővel ellentétben ezt akkor használhatod, ha például hirtelen hűvös lett a szobában. "Áhá, szóval nyitva van az ablak!". A körülménytől függően akár így is lehetne fordítani, de ezzel vigyázni kell!
- 雨（あめ） が ふっています。 "Esik az eső."
- 雨（あめ） が ふっている の です/ん です。 "Esik az eső.". Mikor például látsz valakit az ablakból rohanni a megázás elől, vagy esőkabátban és vizesen lépsz be az ajtón.
Ez a szerkezet kérdésnél is használható, amikor úgy érzed, valami nyomós okod van feltenni egy kérdést.
- かぜ を ひきました か。 "Megfáztál?" Valószínűleg nem kérdez ilyet senki csak úgy, de a mondat alapján nyomósabb ok nincs rá.
- かぜ を ひいた ん です か。 "Megfáztál? (Azért hordod azt a sok zsepit?)". A zárójelben lévő rész persze nem az eredeti mondat része, de ebben a példában akár ez is lehetne a kérdés oka. Ha nem teszed ki a のです-t ebben az esetben akkor úgy tűnhet, mintha amúgy hidegen hagyna a dolog.
- 車（くるま） が うごかなく なりました。 きっと エンジン が こわれている の です。 (うごく ugoku - mozog, エンジン enjin - motor, きっと kitto - biztosan, こわれる kowareru - elromlik) "Az autó megállt (nem mozgó lett). Biztos elromlott a motor." A második mondattal megmagyarázzuk miért történt az első.
- けいかん が 来ました（きました）。 だから どろぼう が にげた ん です。 "Jöttek a rendőrök. A betörő ezért menekült el." A második mondat csak egy következmény. Azt magyarázza mi történt, nem azt, miért. Megjegyzés: A の です nem fejez ki önmagában következményt ha nincs előtte előzmény! (Olyan szavakat, hogy "ezért", "így" stb.)
Felelősségre vonáskor kérdő mondatban, vagy pedig magyarázkodásnál se árt ezt a szerkezetet használni.
- 何（なに） を している ん です か。 "(Hát te meg) mit csinálsz?"
- しゅくだい を 書いている（かいている） ん です よ。 "Házit írok! (nem látod?)" vagy "(Nem gondoltad volna, hogy) házit írok!"
Az előzőektől teljesen eltérő használat:
はしる ん だ。 "Futás!" A です egyszerű alakját használtam. Ez közvetlen utasítás. Ne használd, csak vészhelyzetben!
