2007. március 13., kedd

Szavak

Állatok nevei, meg pár egyéb dolog. A teljesség kedvéért azokat is felsorolom, amiket már írtam korábban. Ezeknek a kandzsijai kifejezetten tetszenek, de a bonyolultabbakat továbbra is hiraganával írom. Érdemes megfigyelni, hogy sok kandzsiban szerepel ugyanaz a rész. (Ha nem látod jól, akkor állítsd át a betűméretet nagyobbra!)

どうぶつ (doubutsu)állat
どうぶつえん (doubutsuen)állatkert
魚 (sakana)hal
虫 (mushi)rovar
鳥 (tori)madár
ほにゅうどうぶつ (honyuudoubutsu)emlős
犬 (inu)kutya
猫 (neko)macska
にわとり (niwatori)csirke
おんどり (ondori)kakas
豚 (buta)disznó
牛 (ushi)tehén/marha
小羊 (kohitsuji)bárány*
羊 (hitsuji)birka/juh
山羊 (yagi)kecske
ねずみ (nezumi)egér/patkány
兎 (usagi)nyúl
くま (kuma)medve
狼 (ookami)farkas
狐 (kitsune)róka
狸 (tanuki)mosómedve
猿 (saru)majom
やぎゅう (yagyuu)bivaly
馬 (uma)
象 (zou)elefánt
きりん (kirin)zsiráf
虎 (tora)tigris
ライオン (raion)oroszlán
蛇 (hebi)kígyó
くも (kumo)pók
烏 (karasu)holló/varjú
鳩 (hato)galamb
すずめ (suzume)veréb
白鳥 (hakuchou)hattyú
あひる (ahiru)házi kacsa
鴨 (kamo)vadkacsa
七面鳥 (shichimenchou)pulyka
鶴 (tsuru)daru
くじゃく (kujaku)páva
わし (washi)sas
たか (taka)sólyom
梟 (fukurou)bagoly
鯉 (koi)ponty
さけ (sake)lazac**
鯨 (kujira)bálna
鮫 (same)cápa
いか (ika)tintahal
蛸 (tako)polip
鮪 (maguro)tonhal
鰻 (unagi)angolna
竜 (ryuu)sárkány

* A 小 (shou-/ko-) jelentése "kicsi". Általában használható állatok és dolgok nevei előtt is. Például a kiscica 小猫 (koneko). A 仔 kandzsi is előfordul ugyanilyen olvasattal: 仔猫.

** Emelkedő hanglejtéssel mondd, különben alkoholt jelent. Nem szakét, mert az 日本酒 (nihonshu).

Megjegyzés: A japánban található állatok egy részének külseje eltér attól a képtől, ami bennünk él róluk, ezért ezeket a szavakat (is) nehéz szó szerint fordítani. Keress rájuk az interneten kandzsival!

2007. március 11., vasárnap

61. Talán...

Nyelvben a bizonytalanság érzékeltetésére a japánok díjat érdemelnének, mivel náluk alapvető udvariasságnak számít habozni, feltételezni, és lehetőleg minél távolabb kerülni a magabiztosság látszatától. Persze csak európai szemmel tűnik így, de ez mit sem változtat azon, hogy sok kifejezést csak azért kell a mondatok végére illeszteni, mert úgy lesz kevésbé határozott (vagyis udvariasabb).

Minta: mondat+だろう / でしょう (mondat+darou / deshou) A だろう-t főleg férfiak használják, a でしょう-t a nők és férfiak egyaránt. Jelentése nagyjából: "talán". A hétköznapi és az udvarias alakja megegyezik, viszont a rövidebben ejtett, kérdés mintájára hangsúlyozott változat számon kérő is lehet.

Használata egyszerű:
  1. A mondat végére kerül, az előtte levő ige pedig az egyszerű alakjában szerepel: かれ も 来る(くる) でしょう。 "Lehet, hogy ő is jön."

  2. A だ / です jelenidejű szót ilyenkor nem szabad használni. Lecseréljük és kész: 天気(てんき) が いい だろう。 "Talán szép (lesz) az idő."

  3. A mondat végén a だった (a だ / です egyszerű múltideje) továbbra is kell: 週末(しゅうまつ) は しずか だった でしょう。 "A hétvége csendes lehetett."
Ahogy a lecke elején írtam, "bizonytalannak" lenni az egyszerű udvariasság része. Ha a jövővel kapcsolatban kérdezel, vagy jelentesz ki valamit, és az a valami nem tőled függ (pl. időjárás, mások cselekedetei), akkor természetes dolog a bizonyosság látszatát elkerülni. Erre a だろう / でしょう alkalmas lehet.

A "talán","lehetséges" szavaknak létezik japán fordítása, amit a bizonytalanságot kifejező mondatokban használhatsz. A だろう / でしょう nem fordítható szó szerint "talánnak", inkább csak a mondat hangulatát változtatja meg. Ahogyan az előző leckékben kiemelt kifejezések is.

Megjegyzés: Vannak esetek, amikor ez nem igaz. A beszélő szándékától függ.

たぶん (tabun)talán
おそらく (osoraku)talán
きっと (kitto)biztosan
なんとか (nantoka)valahogy

Példák:
  1. にいさん が たぶん 十時(じゅうじ) まで に おきる でしょう。 (おきる okiru - felkel) "A bátyám talán felkel 10-ig.". Ha a まで után に áll, az jobban kihangsúlyozza az időkorlátot. (=addig és nem később!)

  2. ちず で きっと 見つけます(みつけます) ね。 (ちず chizu - térkép, 見つける mitsukeru - megtalál) "Térképpel biztos megtalálod."

  3. なんとか なる ん でしょう。たぶん。 "Majd csak lesz valahogy... talán."

  4. こんばん 台風(たいふう) が 来る(くる) ん だろう。 "Lehet, hogy ma este jön a tájfun.". Ahogy a の です úgy a の でしょう / だろう is használható.
Minta: mondat+でしょう か (mondat+deshou ka) Olyan, mint egy átlagos kérdés, de udvariasabb, mert kevésbé tűnsz vele biztosnak a dolgodban.

Példák:
  1. オーストラリア から おみやげ を 持って来ない(もってこない) でしょう か。 "Nem hoznál (nekem) szuvenírt/ajándékot Ausztráliából?.". Ez egy tagadó kérés, ami ugyanúgy használatos mint magyarul.

  2. てつだっている でしょう か。 (てつだう tetsudau - segít) "Segít vajon?"

  3. 日本人(にほんじん) は 話(はなし) が 速い(はやい) だろう か。 "A japánok beszéde gyors vajon?" A válasz nyilvánvalóan igen, de költői kérdésnek jó volt.
A だろう / でしょう önmagában is előfordul. Ilyenkor a jelentése "ugye?" vagy "ugye!"

Például:
この ケーキ は とても おいしかった です よ。 "Ez a süti nagyon finom volt!"

でしょう? "Ugye? (Én mondtam!)

2007. március 5., hétfő

60. Szándék

Az előző leckében bevezetetthez hasonlóan, a következő kifejezés sem változtat a mondat jelentésén túl sokat. Először viszont el kell magyarázzak egy alap dolgot az igék ragozását illetően.

Az igék többféle toldalékot is kaphatnak, amikhez a szó legvégén lévő szótagot meg kell változtatni. Például a -ます toldalékkal a ねむる-ból ねむます lesz. Tagadásnál a -ない toldalékkal ねむない. Múltidőben a -た toldalékkal ねむた. stb.

A toldalék előtti rész a szó töve. Pl. ねむり-, ねむら-, ねむっ- stb.

Talán már észrevetted, hogy a tagadó alak töve használható az általam ragasztó alaknak becézett kapcsolatos alak て toldalékához. Ahol た volt a múltidőben, ott て lesz a kapcsolatos alaknál. Ugyanígy használható több különböző rag a különböző tövekhez. (Legalábbis így szokták a japán nyelvtant magyarázni.) Használat közben valószínűleg nem fogsz ezen gondolkozni. Ha logika alapján szoktál tanulni, akkor viszont sokat segít.

Idáig megtanultad, hogy az igéket udvariassá a -ます toldalékkal teheted. Ez a toldalék az ige jelentését nem változtatja meg. Ilyenkor az ige jelen vagy jövő időt fejez ki, és többnyire nincs szükség további szavakra az idő érzékeltetésére.

Minta: ige ます-töve ましょう (ige masu-töve mashou) Az így ragozott igének két jelentése is van. Az egyikkel szándékot fejezhetsz ki, a másikkal pedig sürgethetsz/javasolhatsz. A ます-tő az a része a szónak, amihez általában a ます kapcsolódik, ezért nem csinálok ennek külön táblázatot.

Példák szándékra:
  1. (私(わたし) は) 行きます(いきます)。 "(Én) megyek/menni fogok." Ez egy egyszerű jelen/jövő idejű mondat.

  2. (私(わたし) は) 行きましょう(いきましょう)。"(Én) menni szándékozok." szépen le lehetne úgy is fordítani, hogy "Ideje mennem." Jelenidőre nehéz ezt értelmezni, tehát ez biztosan a (közeli) jövőre vonatkozik.

  3. 明日(あした) 東京(とうきょう) の しゃしん を とりましょう。 "Holnap szándékomban áll/le fogom fotózni Tokiót."
Példák javaslatra:
  1. どうぶつえん に 行きましょう(いきましょう)。 "Menjünk állatkertbe!" A szándék és e között nincs formai különbség, ezért csak a szövegkörnyezetre vagy a helyzetre hagyatkozhatsz.

  2. えいが を 見て(みて) から すし を 食べましょう(たべましょう)。 "Filmnézés után együnk szusit!"
Ha a ましょう végű ige kérdő mondat végén áll, akkor kifejezhet sürgetést, amit a másik fél nem biztos, hogy szívesen vesz. Amikor előre megbeszéltétek, hogy csináltok valamit és úgy kérdezed, akkor teljesen természetes, de egyébként ne használd általános helyzetekben.

Példák:
  1. はしりましょう か。 "(Na akkor) Futunk?" A futópálya mellett nem gond.

  2. けいかん を 聞きましょう(ききましょう) か。 "Megkérdezzük a rendőrt (végre)?" Ebben a mondatban határozottan érezhető a türelmetlenség. Persze, mert odaírtam zárójelben, de egyébként is.
Sok helyen olvastam, hogy keverik a ましょう ragot a jövőidővel, pedig a kettő nem egyenlő. Csak a fentebbi esetek valamelyikére használható. Ne fogd fel jövőidőként!

2007. március 4., vasárnap

5/a. Feladatok

  •   これ  わたし  いえ です。 Ez az én házam.