64. Kívánság

Az előző leckében már érintettem a kívánság kifejezését a 欲しい（ほしい） használatával. Ez nagyon is jól működik főnevekkel. Cselekvésnél van egy apró kikötés, ami miatt csak bizonyos esetekben hasznos. Csak akkor használhatod, ha azt szeretnéd, hogy valaki más tegyen meg neked valamit.

Minta: A　に　igetőて　欲しい (A ni igető+te hoshii)　"Szeretném, ha A vmi-t csinálna." A személyt, akinek a cselekvését szeretnéd, a に szócskával jelölheted meg. (Ez a に sokadik felhasználása, így az egyik leggyakrabban használt szócska.)

Vagyis az előző leckében írt példa fordítása helyesen:

• (あきこ さん　に)　すぐ　日本（にほん）　に　行って（いって）　ほしい。 "Szeretném, ha (Akiko) azonnal Japánba menne." vagy "(Akiko), szeretném ha azonnal Japánba mennél."

Kell akkor valami, amivel a saját magadra vonatkozó dolgokat kívánhatod.

Minta: ige masu tő+たい (ige masu tő+tai) "...-t szeretném/akarom csinálni." A たい egy rag, amit az ige -ます előtti tövéhez kell tenni. Rendhagyó igék megtanultak viselkedni abból a szempontból, hogy náluk is a ます előtti alakot használhatod:

する　⇒　したい
くる　⇒　きたい
いる　⇒　いたい
ある　⇒　ありたい

Talán az egyetlen kivétel:
だ　⇒　で　ありたい

Mivel a たい raggal az igéből melléknév lesz (ott az い a végén), ezért az ige tárgya utáni を általában が szócskára vált. Az を is használható, ha nem túl erős a kívánság, vagy máshogy nem lenne érthető a mondat.
Néhány példamondat után világossá válik minden:

1. すし　を　たべています。 "Szusit eszek (épp)."


2. すし　を/が　食べたい（たべたい）　ん　です　（が）。 "Szusit szeretnék enni (de hát...)." Ahogy a 欲しい（ほしい） után, itt is érdemes az óhajt kicsit finomítani az udvariasság érdekében a の　です-val. A mondat végén a が is ezt a célt szolgálja, ami itt nem az alany jele. Önmagában azt jelentené, hogy "de".


3. 明日（あした）　三時（さんじ）　で　会社（かいしゃ）　に　いたい です。 "Holnap háromra az irodában akarok lenni." Most nem tompítottam semmivel az óhajt, ezért egyenesen "akarok" a helyes fordítás.

Még egy dolgot tudnod kell ezzel kapcsolatban, ha nem akarsz nagyobb hibákat elkövetni. Mások kívánságára nem használhatod az előbb említett 欲しい-t vagy たい-t. A 欲しい helyett 欲しがる（ほしがる） igét, a たい rag helyett pedig たがる ragot kell helyettesíts. Mivel ez a változat már mindkét esetben ige, ezért az を tökéletesen megfelel a tárgyak után. (Bonyi, mi?)

Példák:

1. あべ　しんぞう　が　せんようき　を　欲しがります（ほしがります）。 (せんようき senyouki - magánrepülő) "Abe Sinzó* magánrepülőgépet szeretne / akar."
   
   * Miniszterelnök volt 2006 - 2007 között, majd ismét 2012 végétől.


2. あの　さる　は　町（まち）　で　すんでいたがっています。 (町 machi - város) "Az a majom a városban akar lakni."

63. Szeret, nem szeret?

Több olyan kifejezés is van, amit magyarul igékkel vagy azok ragozásával tudunk megfogalmazni, japánul viszont melléknevekkel vagy épp főnevekkel. Ilyenkor fura lehet, ha egy japán mondat tárgya (csak a magyarban tárgy) a tárgyat jelző を szócska helyett が szócskával egészül ki, ráadásul a befejezéshez szükség van a です igére is.

Írok nagyon egyszerű példákat, amikre már amúgy is ki szerettem volna térni. (Akkor mi tartott nekem ennyi ideig, mi?)

すき な* (suki na)	szeretett (dolog)
きらい な (kirai na)	gyűlölt (dolog)
ほしい** (hoshii)	vágyott (dolog)

* A す szótag "u" hangja alig hallható! Máshol sem ritka, de ezt a szót sokat hallani mindenféle médiumokban. Használd helyesen!

** Ez egy rendes melléknév, nem főnévi. Az い-t kell ragozni utána.


Ha idáig figyeltél, láthatod, hogy ezek egyike sem ige, és akkor magyar fordításban sem lehetnek múltidejű igék. Mégis azokban a mondatokban, ahol ezeket a mellékneveket használhatod, a magyar fordítás rendre igékkel történik.

Hogy a címhez igazodhassak, leírom röviden máshogy is azt, amiről most szó lesz. Ki akarod fejezni japánul, ha valamit kedvelsz, igaz? Talán még arra is szánsz pár szót (bár nem szívesen), hogy mit utálsz? A következő példamondatok után ezt egyszerűen megteheted majd! Arra is mutatok példát, hogyan mondhatod valamiről, hogy kell neked, ha egyszer szereted.

Példák:

1. 土曜日（どようび） の　夜（よる）　の　さんぽ　が　すき　です。 "Szeretem a szombat esti sétákat". Persze szó szerint fordítva az lenne, hogy "a szombat esti séták szeretett dolgok", aminek nincs semmi értelme, ezért maradjunk az első fordításnál.


2. やきとり　は　あつい　が　すき　です　よ。 "A jakitori-t forrón szeretem!" vagyis "A jakitori-ról szólva, a forró szeretni való." A は-が mondatokat szokni kell!


3. あなた　が　すき　です。 "Szeretlek!" Vigyázz ezzel, mert nem "te szeretsz", itt az あなた csak az elszenvedő fél. De az is lehet, hogy sose jutna más az eszedbe, ha nem hívom fel rá külön a figyelmed.


4. すき　な　人（ひと）　が　いない。 "Nincs ember akit szeretnék", vagyis "nem szeretek senkit." (Szigorúan csak példamondat :p) Itt a rendeltetésének megfelelően, vagyis melléknévként, a melléknévnek kijáró helyen használtam a すき szót.


5. ほうれんそう　が　きらい　です。 (ほうれんそう hourensou - spenót) "Utálom a spenótot!" A きらい pontosan ugyanúgy viselkedik, mint ahogy a すき tette.


6. せいじ　が　大きらい（だいきらい）。 "Gyűlölöm a politikát." Ha a nagyot jelentő 大(dai) on olvasatát a きらい elé mondod, akkor kihangsúlyozhatod, hogy mennyire nem szeretsz valamit. Ugyanez működik az ellentétével is, vagyis mondhatod, hogy だいすき. Most nem írtam ki a mondat végére a です szót sem, mivel ezt a szót csak korlátozott esetben használhatod formálisabb helyzetekben. (Persze egyáltalán nem lehetetlen.)


7. 昨日（きのう）　は　きらい　な　日（ひ）　でした。 "A tegnapi napot utáltam." Főnévi melléknévként.


8. 新しい（あたらしい）　タブレット　が　ほしい　ん　です。 "Szeretnék egy új tabletet.". A ほしい szó után gyakran hallani の　です-t befejezésül. Ahogy korábban írtam, magyarázó szerepe van, itt viszont inkább arra szolgál, hogy kevésbé legyél tolakodó vele. Ja, és a が-t remélem észrevetted előtte!

Ezek a melléknevek igével is használhatóak, ha tudod hogyan. A すき és a きらい főnevesített ige mellé kerülhet, amiről az 54. és utána jövő leckékben írtam. A ほしい sokkal egyszerűbben, az ige kapcsolatos て alakja után jön.

Egy-egy példa befejezésül.:

1. アニメ　を　見る（みる）　の　が　すき　だ。 "Szeretek rajzfilmeket nézni."


2. あさ　早く（はやく）　おきる　の　が　きらい　です。　"Utálok reggel korán felkelni.". A koránkelésre létezik külön japán szó: 早起き（はやおき）, de a példa kedvéért most nem ezt használtam.


3. すぐ　日本（にほん）　に　行って（いって）　ほしい。 "Azonnal Japánba szeretnék menni." VIGYÁZAT: Ez a mondat nem helyes! És igen könnyű eltéveszteni. Keresd a következő leckében!

62. Kérdés? Nem kérdés!

Ahogy egy jóval korábbi leckében is írtam, a kérdések végére a kíváncsiskodó か szócska kerül. Arról is írtam már, hogy ez majd minden esetben így van, kivéve amikor nem. Nem (csak) azért, hogy bonyolítsak a dolgon, kiegészítem ezt egyéb hasznos információkkal!

Olyan eset is van, ahol nincs か a kérdőmondat végén. Persze a hangsúlyozásból azonnal kiderül ez. Ennek egy speciális esete a visszakérdezés.

Példák:

• お元気（おげんき）　です　か。 "Hogy vagy?" A 元気 szó szerint azt jelenti, hogy egészséges vagy életerős, de ebben a szerkezetben így szokás fordítani. A válasz is ennek megfelelően változik a fordításban.


• はい、あなた　は？ "Jól, (és) te?" Ilyenkor a visszakérdezés esetén mindig は (wa) jön az alany után.

Egy másik esetben szerepel ugyan a か a mondatban, de nem a legvégén. Beszédben amúgy is gyakran előfordul, hogy az alany a mondat végére kerül:

Példák:

1. どこ　で　住んでいます（すんでいます）　か、さむらいさん　は。 "Hol lakik (ön), mr. Szamuráj?"


2. なん　に　乗っています（のっています）　か、ひこうき　を　こわがる　人（ひと）　は。 (こわがる kowagaru - fél tőle) "Mire száll / mivel utazik az, aki fél a repülőtől?"
3. 
   Megjegyzés: Ha az alanyt csak ilyen hosszú mondattal lehet leírni, nem biztos, hogy ez a szerkezet a legjobb.

Láthatod, hogy a beszélt nyelv nem mindig követi az írottra vonatkozó szabályokat, ezért lehet néha kicsit szabadabban is rakosgatni a szavakat.

Talán amit a legnehezebb megszokni ebben a témában, az a tagadó kérdés és az arra adható válasz.

Példák:

1. 日本語（にほんご）　を　べんきょう　しません　か。 "Nem tanulsz japánul?". A kérdésben nincs meglepetés, na de a válasz:


2. はい、しません。"Igen, nem (tanulok)"


3. いいえ、します。 "Nem, de (tanulok)."


4. すみません、としょかん　の　方（ほう）　を　知りません（しりません）　か。 (方 hou - irány) "Elnézést, nem tudja az utat a könyvtár felé?", reménykedve, de aztán:


5. はい、そう　です。 "Igen, úgy van.". Ezt eltaláltuk... nem tudja.

A válaszokat mindig szó szerint kell érteni, mert megszokás alapján könnyű eltévedni. Tagadó kérdésre a tényeknek megfelelő はい / いいえ válasz érkezik. Japánul, ahogy már annyiszor említettem, szerénynek kell lenni, és nem tolakodónak. Ebbe valamiért beletartozik az is, hogy a nemet a lehető legritkább esetben szabad csak használni. (persze szabad, csak tudni kell mikor.) Egy tagadó kérdésre viszont lehet igennel is tagadó választ adni, ezzel is megkönnyítve a másik dolgát.

Még nincs vége! Létezik egy kivétel is. Amikor felajánlanak neked valamit, gyakori, hogy tagadó kérdéssel teszik. Ilyenkor az igenlő válasz a beleegyezés jele, nem pedig egy tény igazolásáé. Röviden összefoglalva, az "igen" azt jelenti, hogy elfogadod a meghívást:

1. 何か（なにか）　食べません（たべません）　か。 "Nem eszel valamit?"


2. はい、食べましょう（たべましょう）。 "(De) igen, ennék."