2007. május 27., vasárnap

71. Mennyire?

Az előzőek alapján bármikor el tudod mondani, hogy te vagy a legokosabb. Ha egy picit szerényebb akarsz lenni, és csak azt mondanád, hogy nagyon okos vagy, akkor ez még nem elég. Azt is elárulom, hogy mondhatod, hogy kicsit okos vagy, de valahogy úgy érzem, ezt inkább más melléknevekkel fogod használni.

どんなに (donna ni)mennyire?
こんなに (konna ni)ennyire
そんなに (sonna ni)annyira
...ほど (...hodo)...-nyira
それほど (sorehodo)annyira
少し (sukoshi)picit
ほんの... (honno...)csak...
ほんの少し (honno sukoshi)csak picit
...だけ (...dake)...mindössze
少ない (sukunai)kevés, alig
まあまあ (な) (maamaa (na))közepesen
よく* (yoku)gyakran
良く (yoku)jól, rendesen
大した (taishita)nagy dolog (főnévvel)
とても (totemo)nagyon
めっちゃ (meccha)nagyon (szleng)
中々 (nakanaka)meglehetősen
何だか (nandaka)valamennyire
ちょっぴり (choppiri)csak egy nagyon picit
ちょっと** (chotto)picit
けっこう** (kekkou)eléggé / nagyon

* A felsorolásban az első よく szó hiraganával szerepel, az alatta levőben pedig kandzsi is van. Bizonyos ugyanúgy olvasható szavakat, még ha jelentésükben hasonlóak is, máshogy kell írni.

** Gyakori, hogy a ちょっと és a けっこう önmagában egész mást jelent. Amíg tanulod, addig ezzel vigyázz. Ettől még mind a kettő sűrűn használt kifejezés.

Példák:

  1. どんなに いそがしい です か。 "Mennyire (vagy) elfoglalt?"

  2. あなた ほど こわくない。 "Nem olyan félelmetes mint te." / "Nem félek annyira, mint te."

  3. (みず) を 少し(すこし) 下さい(ください)。 "Kérek egy kis vízet!". Figyelj a szórendre! Nem is tudom igazán, hogy a 少し(すこし) főnév-e vagy valami más, de az biztos, hogy nem melléknév, ezért a 少し水 nem lehet megfelelő sorrend.

  4. ほんの少し(すこし)だけ 分かります(わかります)。 "Mindössze csak egy picit értem."

  5. こんなに 車(くるま) が 少ない(すくない) 町(まち) が たくさん で は ありません。 "Ennyire autóból alig város nincs sok" vagyis "nincs sok olyan város, amiben ennyire kevés az autó."

  6. 中々(なかなか) いい 天気(てんき) でず ね。 "Meglehetősen szép az idő, nem?"

  7. すみません。これ を 良く(よく) 分からない(わからない) が。 "Elnézést. Ezt nem igazán értem, (elmagyaráznád?)". A mondat végi が jelentése "de", viszont ilyen esetekben befejezetlen udvarias segítségkérésként is felfogható.

  8. 本日(ほんじつ) の ニュース が 何だか(なんだか) 不安(ふあん) です。 (不安な fuan na - aggodalom, nyugtalanság) "A mai hírek valahogy nyugtalanítóak."

  9. ちょっと 待って(まって) 下さい(ください)。 "Kérem várjon egy picit!"
Mielőtt még írok másról, tegyünk egy kis kitérőt a ちょっと és a けっこう használatával kapcsolatban. Ezek a szavak nagyon gyakran szolgálnak arra, hogy elutasíts egy kérést/kérdést:
いいえ、ちょっと... "nem igazán..."/"nem mondom meg"/"nem tudom"
けっこう です。 "Nem kérem." / "(Köszönöm de,) ennyi elég."

A けっこう látszólag ellentétes jelentéssel is használható:
けっこう です。 "Megfelelő." / "Elég jó."

A ちょっと arra is jó, hogy felhívd magadra a figyelmet:
ちょっと すみません。"Bocsánat, elnézést kérek" (=idefigyelnél? csak jóval udvariasabban :P)

A szavak hangsúlyozásán sok múlik. Csak azt tudom javasolni, hogy hallgass sok japán szöveget és szokd meg hamar!

Tagadó mondatokban nem csak a fenti szavakat lehet használni. Van pár olyan szó, ami kifejezetten negatív igékhez használatos, bár néhány ezek közül állító mondatokban is szerepelhet. A tagadó mondatokban gyakrabban találod a következő szavakat:

あんまり/あまり (anmari/amari)(nem) nagyon, alig
全然 (zenzen)nagyon, egyáltalán nem
大して (taishite)(nem) annyira
決して (kesshite)soha, semmiképp

Példák:

  1. ごみ の 中(なか) で 見つかった(みつかった) 食べ物(たべもの) は あんまり おいしく ありません。 (ごみ gomi - szemét, 見つかる mitsukaru - meg van találva, 食べ物 tabemono - étel) "A szemétben talált étel annyira nem finom."

  2. お前(おまえ) の 顔(かお) を 全然(ぜんぜん) 思い出さない(おもいださない)。 (お前 omae - te, 顔 kao - arc, 思い出す omoidasu - emlékszik) "Egyáltalán nem emlékszem az arcodra!"

  3. 大して(たいして) モン じゃ ない。 (モン mon - dolog (szlenges)) "Nem nagy gond."

Minta: A+過ぎる (A sugiru) "túl A". Az A lehet melléknév い előtti töve, főnévi melléknév な nélkül és ige -ます előtti töve (kivéve です).


Példák:

  1. 食べ過ぎました(たべすぎました)。 "Túl sokat ettem."

  2. 昨年(さくねん) の 夏(なつ) が 暑過ぎました(あつすぎました) "A tavalyi nyár túl meleg volt."

2007. május 26., szombat

70. Leg-

Minta: 最も/一番 A (mottomo / ichiban A) "leg-A-bb" Nincs igazán mit magyarázni. A もっとも jelentése "leg-". Az いちばん jelenthet "első (számút)" de itt "leginkább" jelentéssel könnyebb értelmezni.

Például:
  1. 一番(いちばん) 速い(はやい) 動物(どうぶつ) は 何(なん) です か。 "Melyik a leggyorsabb állat?"

  2. 全国(ぜんこく) で 最も(もっとも) いい 所(ところ) は ここ です よ。 "Az egész országban ez a legjobb hely!"
Azoknál a mondatoknál, ahol külön szerepel a téma és az alany (は-が), a felsőfokot jelző szót nem a melléknév elé kell írni, hanem a mondatrész elé:
  1. あの 人(ひと) は 一番(いちばん) 頭(あたま) が 変(へん) です。 (変 hen - fura (pejoratív), 頭が変 atama ga hen - "fura a feje" vagyis őrült) "Az az ember a legőrültebb."
Arra, hogy valami a legjobb, japánul több kifejezés is szolgál. Bizonyos dolgok mögé írva, az 一(いち) azon dolgokon belüli legjobbra utal. pl.:

第一 (dai ichi)a legelső, a legjobb
世界一 (sekai ichi)a világon a legjobb
日本一 (nippon ichi)Japánban a legjobb
天下一 (tenkaichi)a legjobb "az ég alatt" / létező legjobb

Más szavak valamiből a legjobbra:

最高 な (saikou na)"csúcs", a legjobb
上々 な (joujou na)a legjobb
最上 な (saijou na)a legjobb
ベスト (besuto)a legjobb
何より な (naniyori na)mindennél (jobb)*
大人気 な (daininki na)a legnépszerűbb

*Az A+より kifejezés, ahol az A egy kérdőszó, mindig a kérdőszóhoz kapcsolódó legfelső fokot jelenti. Például: 誰より (dare yori) - mindenkinél (jobb).

2007. május 24., csütörtök

69. Ez a lecke leckébb mint a többi!

Az izgalmakat ebben a blogban nem tudom fokozni, de a mellékneveket igen! Fokozás alatt azt értem, amikor egy tulajdonság nagyobb, vagy legnagyobb mértékű. (pl. jó, jobb, legjobb)

A japán nyelvben a mellékneveknek nincs ragozott közép és felsőfokú alakja. Ehelyett bizonyos szavakat a melléknevek elé téve megkapod a melléknév közép- és felsőfokát jelentő kifejezést. A középfok kifejezéseivel kezdem.

Minta: もっと A (motto A) Szabadon fordítva "még A-bb". A もっと önmagában azt jelenti, hogy több(et), ezért önmagában is lehet használni.

Példák:
  1. もっと 高い(たかい) "még magasabb/drágább"

  2. もっと しずか な "még csendesebb"

  3. もっと しずか に "(még) csendesebben". Ahogy egy korábbi leckéből látszik, ez önmagában is használható felszólításként.

  4. もっと ゆっくり 話して(はなして) ください。 "Kérem beszéljen (még) lassabban!"

  5. もっと 飲みましょう(のみましょう) か。 "(Na akkor) iszunk még/többet?". Itt nem fokozást, hanem a もっと szó szerinti jelentését használtam.

Minta: より A (yori A) Az előzőhöz hasonló kifejezés, de az előző "még A-bb" jelentésű volt, ez viszont "minél A-bb" vagy "lehető leg-A-bb".

Megjegyzés: Ha már találkoztál vele akkor tudhatod, hogy a より az összehasonlító mondatszerkezet fontos része, de jobb, ha ennél a jelentésénél ezt figyelmen kívül hagyod!

Példák:
  1. もっと 良い(よい) レストラン で 昼食(ちゅうしょく) を 食べましょう(たべましょう)。(昼食 chuushoku - ebéd) "Ebédeljünk (ennél) jobb étteremben!" Ezen látszik, hogy valami másik konkrét helyhez hasonlítok.

  2. より 良い(よい) レストラン で 昼食(ちゅうしょく) を 食べましょう(たべましょう)。"Együnk minél jobb étteremben ebédet." Nem konkrét helyhez hasonlítva.

  3. より新しい(あたらしい)映画(えいが)を見たい(みたい)です。 "Minél újabb filmet akarok látni."

  4. もっと新しい(あたらしい)映画(えいが)を見たい(みたい)です。 "(Ennél) újabb filmet akarok látni.". Összehasonlítva láthatod, hogy amíg a もっと konkrét dolgokhoz viszonyít, addig a より kizárólag általános esetekre alkalmas.

A もっと gyakrabban fordul elő a köznapi nyelvben mint a より-nak ez a fajtája. A より is gyakori másféle kifejezésekben, amikről később lesz szó.

Ahhoz, hogy a középfokot (és általában a fokozást) lezárhassam, kell ezen kívül még valami.

Minta: A の 方 が (もっと / より) B (A no hou ga (motto / yori) B) vagyis az A valamilyen tulajdonsága B-bb. (A főnév, B valamilyen melléknév) A 方 (hou) szó önmagában is középfokot jelez, ezért a もっと / より akár el is hagyható ilyen esetekben. A nyelvkönyvek szerint ez a "hivatalos" módja a középfok jelzésének. Fontos, hogy ilyenkor が és nem は szerepel a kifejezésben.

Például:
  • この映画(えいが)の方(ほう)が(もっと / より)新しい(あたらしい)です。 "Ez a film újabb.". Bent is hagyhattam volna a もっと vagy a より szót, ami ilyenkor nyomatékosítja a fokozást, de egyáltalán nem szükséges.

A felsőfokról a következő leckében írok. Gyakorlatilag ugyanez a helyzet, egy két új szó, és kész is!

2007. május 14., hétfő

Szavak

Sok olyan szó van a japán nyelvben, ami furának (néha egyenesen idétlennek) tűnik azok számára, akik nincsenek hozzászokva. Ezek között is a legfeltűnőbbek a rövid, négy szótagból álló szavak, amik vagy hangutánzó szavak, vagy más szavak ismétléséből állnak.

Leírom az összes olyan szót ami eszembe jut, de ez csak töredéke a hasonló, mindennapi életben használt kifejezéseknek. Ahol lehet, igyekszem a fordításban hasonló jellegű szavakat választani.

Megjegyzés: Gyakran az ismétlődő rész első szótagja hasonul, vagyis más lesz a mássalhangzó a szó első feléhez képest. A kanji az előző írásjel ismétlését jelenti, de nem a kiejtésének az ismétlését!

時々 (tokidoki)időnként
人々 (hitobito)emberek
月々 (tsukidzuki*)minden hónap
色々 な/の (iroiro na/no)sokféle (ez-az)
上々 な (joujou na)a legjobb
直々 な (jikijiki)közvetlen
次々 (tsugitsugi)egyenként
元々 の (motomoto no)kezdettől fogva, természetes
まあまあ な (maamaa na)úgy-ahogy
まだまだ (madamada)még nem
ふわふわ する/な (fuwafuwa suru/na)pihe-puha
ぐるぐる する (guruguru suru)körbe-körbe
ぽかぽか する (pokapoka suru)melegség érzése
どんどん (dondon)gyorsan / lassanként, biztosan
ぺらぺら する/な (perapera suru/na)"bla-bla", folyamatosan beszél
ぴかぴか な (pikapika na)csillogás
きらきら する (kirakira suru)csillog-villog
バラバラ する/な/の (barabara suru/na/no)szétszórva

* Dz-t írtam, mert a írásjellel kell írni, de kiejtve megegyezik a -val.


Azokat a szavakat amik mögé nem írtam semmit, vagy melléknévként, vagy főnévként használhatod. Amelyikhez írtam する-t, な-t vagy の-t azokat cselekvésként vagy főnévi melléknévként is.

Ha ez nem lenne elég, és tudsz angolul, ezen az oldalon többet is találsz.

2007. május 9., szerda

68. Tilos!

A civilizáció kialakulása olyan szabályokat hozott magával, amiket nehéz betarta(t)ni. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a tiltásnak, ami egyébként szorosan kapcsolódik az előző leckéhez, hisz egyszerű negatív utasításokról van szó.

Ahogy eddig is, most is a "kedvesebbtől" haladok az erősebb tiltás felé. Ez nem jelenti azt, hogy ha kiállsz az utca közepére és mindenkinek a legelsőt mondod, az udvarias. Legegyszerűbb, ha egyáltalán nem használsz tiltást, csak amikor muszáj.

Minta: igetőないで ください (igető+naide kudasai) Kérés jellegű tiltás, amiről már írtam fentebb.

Minta: ...(て) は ならない (+(te) wa naranai) Enyhébb tiltás. A kifejezés előtt nem csak ige kapcsolatos alakja állhat, hanem melléknévé is, vagy akár egy főnév. A ならない (naranai) szó szerinti jelentése "nem lesz (valamivé)", de amúgy a なる ige tagadása. Ebben az esetben a "nem jó/nem megy/nem szabad" fordítás jobban illik rá.


Például:
  1. 止まって(とまって) は なりません。 "Nem szabad megállni!" A mintában az egyszerű alakot adtam meg, de azért a -ません alak udvariasabb.

  2. おそくて は なりません。 Szó szerint "A lassúság / késés nem megy", de inkább "nem szabad késni!"
Minta: ...(て) は いけない (+(te) wa ikenai) Hasonló az előzőhöz, de nagyon erős tiltás.

Ezt behelyettesíthetném az előző mondatokba, de helyette inkább valami újat mutatok. Amikor valamelyik korai leckében egyszerű tagadó mondatokat írtam, bemutattam hogyan alakul át a で は ありません a jóval rövidebb じゃ ない-vá. A で は nem csak ott lesz じゃ, hanem általában az egyszerű stílusú megfogalmazásokban. Emellett a て は szintén átalakulhat, de ちゃ lesz belőle.

Példák:
  1. 止まっちゃ(とまっちゃ) いけない。 "Nem szabad megállni!" Az ige is lehet egyszerű alakban, ha egyszerű stílust használsz. Nem összevont alakja "とまって は", amit a fentebbi mondatban írtam.

  2. ふかい 海(うみ) で およいじゃ いけない。 "Mély tengerben nem szabad úszni!"

  3. たくさん は いけません。 "Az nem jó ha sok / Nem lehet sok!"
Minta: ige+な (ige+na) Az ige alakján nem látszik, de ez is tiltás. Nem udvarias, ezért ne használd, csak ha nincs idő elhadarni az előbbieket (pl. vége a világnak, ha nem megy)

Példák:
  1. 走る(はしる) な。 "Ne fuss!"

  2. 食べる(たべる) な。 "Ne egyél! / Ne edd meg!" A mérgezés megakadályozása fontos!

Végül néhány tiltás, amikkel útjelző és egyéb táblákon találkozhatsz:

禁止 (kinshi)Tilos!
立ち入り禁止 (tachiiri kinshi)Belépni tilos!
入場禁止 (nyuujou kinshi)Belépni tilos!
禁煙(車) (kin'en(sha))Nem dohányzó (kocsi)!
火気厳禁 (kaki genkin)Tűzet gyújtani tilos!
土足厳禁 (dosoku kinshi)(Utcai) cipőben (belépni) tilos!
飲料不適 (inryou futeki)Nem ivóvíz!
駐車禁 (chuusha kinshi)Parkolni tilos!
撮影禁止 (satsuei kinshi)Fényképezni tilos!
(携帯電話)使用禁止
((keitai denwa) shiyoukinshi)
(Mobiltelefont)
használni tilos!
運転禁止 (unten kinshi)Üzemeltetni tilos!

Megjegyzés: Mielőtt Japánba mész jobban teszed, ha legalább a legalapvetőbb tiltást jelentő kandzsikat megtanulod, mint amilyen a 禁止.

2007. május 6., vasárnap

67. Idáig csak kértem

A kérés formáival szemben felszólítani sokkal rövidebben lehet. Ha az egyszerű kérés végéről lehagyod a ください-t, máris egy egyszerű felszólítást kapsz。

Példák:
  1. すわって ください。 "Ülj le légyszíves!"

  2. すわって。 "Ülj le!" vagy kutyának csak simán "Ül!"

  3. 話して(はなして)。 "Beszélj!"

  4. 話さないで(はなさないで) (ください)。 "Ne beszélj (légyszíves)!"

Minta: (お)ige masu-tőなさい ((o)ige masu-tő+nasai) Ez egy másik módja a felszólításnak. Számomra a なさい szónak van egyfajta "Legyél szíves és...!" utóérzete 60-on túli nénik western filmbe illő rezzenéstelen arckifejezésével. Ettől függetlenül bárki használhatja.

Megjegyzés: Ha az ige előtt szerepel az szótag is, akkor udvariasabb felszólítást kapsz.

Példák:
  1. ちょっと お待ち(おまち) なさい。 "Várj egy picit!"

  2. 来週(らいしゅう) 毎日(まいにち) の 朝(あさ) 七時(しちじ) に おきり なさい。 "Jövőhéten minden nap reggel hétkor kelj!"
A melléknevek néha önmagukban, vagy jelzős változatukban is felszólításnak számítanak:
  1. うるさい。 Szó szerint "Hangos (vagy)!", de mindig szépen szokás fordítani: "Halgass!"

  2. はやく。 "Gyorsan!"

  3. しずか に。 "Csendesen!" vagy tanár az osztályának: "Maradjatok csöndben!"
Ezek még a "kedvesebb" felszólítások közül voltak. Ahogy kérésből találhatsz udvariasabbakat, felszólításból az ellenkezőjére van választék.

Már használtam táblázatot különböző szótaggal végződő igék ragozására, és most is ezzel fogok próbálkozni. Nem túl bonyolult a szabály ami alapján a szótagokat változtatni kell, de inkább még a félreértések előtt részletezem.

Röviden összefoglalva, az utolsó szótag a mássalhangzó "e" oszlopából való. Ezt az alakot a japán nők nem nagyon használják, mert nem udvarias. És ha minimálisan is udvarias akarsz lenni, akkor te sem.

う végződésű igeparancsjelentése
かうかえVedd meg!
いくいけMenj!
およぐおよげÚssz!
はなすはなせBeszélj!
まつまてVárj!
しぬしねHalj meg!
よぶよべHívj!
のむのめIgyál!
しるしれTudd!

A る ragozású igéknél kicsit más a helyzet:

る végződésű igeparancsjelentése
たべるたべろEgyél!
みるみろNézz/nézd!

Megjegyzés: Írott nyelvben a végződés helyett lehet is. Például たべよ, de ez nem számít olyan erős parancsnak.

A rendhagyó igéknek természetesen megint különcködniük kell:

rendhagyó igeparancsjelentése
するしよ/せよCsináld!
くるこいGyere!

Írok egy-két példát, és utána hagylak gyakorolni!

Példák:
  1. (くるま) を あらえ。 (あらう arau - mosni) "Mosd le az autót!"

  2. 一日中(いちにちじゅう) テレビ の 前(まえ) に やすめ よ。 "Egész nap pihenj a tévé előtt!". A mondat végi よ a látszat ellenére enyhíti picit a parancsot, de azért így is elég kemény!

  3. しね。 "Halj meg!" Ezt írtam a táblázatban is, de itt megemlítem, hogy ez önmagában is értelmes mondat. Mellesleg néztem, és nem nagyon találtam ezen kívül ぬ végződésű igét a szótárban.

  4. 早く(はやく) 行って来い(いってこい)。 "Menj (és gyere vissza) gyorsan!"
Megjegyzés: Az 行って来る(いってくる) olyasmit foglal magába, hogy elmész elintézni valamit, de csak később térsz vissza. Ha sürgetnek, akkor persze nem árt hamarabb elintézni az elintéznivalót. Ez egy olyan ige, ahol a alak használatával új szó jött létre. Elég sűrűn használják, mert úgy látszik a japánok szükségét érezték jelezni, hogy nem végleg mennek valahova, hanem vissza is fognak térni.

2007. május 3., csütörtök

66. Ha valamit nem szeretnél

Az eddigi kéréssel kapcsolatos példák mind arra vonatkoztak, ha valamit szerettél volna. Amikor valamit kifejezetten nem szeretnél, arra mást kell kitalálni. Megmaradok a kérés magyarázatánál, mert parancsolni ugyan egyszerűbb, de mégsem használhatod minden nap. Abban az esetben ha ez mégis úgy lenne, csak várd ki a következő leckét!

Ahogy a pozitív kérésnek, ennek is van egy pár alakja. Összevonva sorolom fel a hasonló jelentésűeket.

Minta: igetőないで ください (igető+naide kudasai) "Kérem, ne..." Egyszerű kérés.

Minta: igetőないで くれます? (igető+naide kuremasu?), igetőないで もらえます? (igető+naide moraemasu?) "Megtennéd, hogy nem... ?", igetőないで くれません か (igető+naide kuremasen ka), igetőないで もらえません か (igető+naide moraemasen ka) "Nem tenné meg, hogy nem... ?". Közvetlen kérés.

Minta: igetőないで くれる? (igető+naide kureru?), igetőないで もらえる? (igető+naide moraeru?), igetőないで くれない (か)? (igető+naide kurenai (ka)?), igetőないで もらえない (か)? (igető+naide moraenai (ka)?) Ezeket inkább férfiak használják, (vagy a határozott nők,) de a jelentésük egyezik az előzőekkel.

Minél udvariasabb kifejezésekkel próbálkozol, azok annál hosszabbak lesznek. A kérés idáig is hosszabb volt a szokásosnál, de most majd lelóg a képernyőről is!

Minta: igetőて/ないで いただきたい ん です が (igető+te/naide itadakitai'n desu ga), igetőて/ないで もらいたい ん です が (igető+te/naide moraitai'n desu ga) "Megkérem, hogy (ne)..." (Amikor az ige a て kapcsolatos alakjában van, akkor az nem tiltás, csak udvarias kérés.)

Megjegyzés: A fenti igetőないで alakoknál az ige tagadó tövéről van szó, vagyis például かう → かわないで

Csak pár példát írok, de végigpróbálgathatod az összes formát gyakorlásul.

Példák:
  1. (タバコ を) すわないで ください。 "Kérem, ne dohányozzon!"

  2. その いす に すわらないで くれます? "Kérlek/Kérem, abba a székbe ne üllj/ülljön!" Szó szerinti fordításban: "Megtenné, hogy nem ül abba a székbe?", de ezen nem látni, hogy ez a kifejezés mégsem annyira udvarias, mint a következő.

  3. (わたし) を ころさないで いただきたい ん です が。 "Szeretném megkérni, hogy ne ölljön meg!" Ha van időd rá, nyugodtan használd ezt a formát!

Ez csak egy rövid ízelítő volt a japán nyelv formaságaiból. ;)

2007. május 2., szerda

65. Kérj, ha szeretnél

Az előző leckében jól megtanultad, hogyan fejezheted ki a kívánságaid, most viszont egyenesen kérhetsz is majd! Végre valami, ami kisegít, ha japán boltba vagy étterembe kerülsz, ugye? (Vigyázat: nálunk a legtöbb japán éttermet kínaiak/koreaiak vagy magyarok vezetik. Nem vállalom a felelősséget, ha egy kukkot se értenek majd abból amit kérsz!)

Minta: fn+を ください (fn+o kudasai) "...-t kérek!" Ha egy konkrét dolgot kérsz, ez a legegyszerűbb kifejezés rá.

Példák:
  1. (みず) を ください。 "Vizet kérek!"

  2. みそしる と たこやき と チョコアイス を ください。(たこやき takoyaki - sült polip) "Miszo levest, takojakit és csokifagyit kérek!" (Csak fizetni ne kelljen.)
Minta: fn+おねがい します (mn+onegai shimasu) Jelentése hasonló az előbbiekhez, csak ez picit udvariasabb "kérek szépen". Még udvariasabban ugyanez: おねがい できます か vagy おねがい したい ん です (が)

Példák:
  1. 今晩(こんばん) の 映画(えいが) に (きっぷ を) にまい おねがい します。 "Kérek szépen két jegyet a ma esti filmre!"

  2. (あめ) が ふっています。それで 傘(かさ) を おねがい できます か。 "Esik az eső, kaphatnék egy esernyőt?"
Minta: igetőて ください (igető+te kudasai) "Tedd meg légyszíves, hogy..." Kevésbé udvarias, egyenes kérés cselekvésre.

Minta: igetőて くださいます (でしょう) か (igető+te kudasaimasu (deshou) ka) Így már udvariasabb "Megtennéd, hogy...?"

Minta: igetőて くださいません (でしょう) か (igető+te kudasaimasen (deshou) ka) Tagadó kérdő kérés, de ugyanúgy működik ahogy a magyarban. "Nem tennéd meg, hogy...?"

Helyette mondhatod, hogy: igetőて くれません か, ami egyszerűbb, de szintén nem udvariatlan.

Megjegyzés: A fenti mondatok a でしょう-val nekem nagyon óvatos kérésnek tűnnek.

Példák:
  1. ゆっくり 話して(はなして) ください。 "Légyszíves beszélj lassan." Hasznos, ha nem érted mit mond a másik. De csak akkor, ha lassabban értenéd...

  2. 毎日(まいにち) こわれる 車(くるま) を 売って(うって) くださいます でしょう か。 "Lennél olyan szíves és megtennéd, hogy eladod az autót ami minden nap lerobban?"

  3. めがね を 持って来て(もってきて) くださいません か。 "Nem hoznád ide a szemüvegem?" A magyar fordítása ellenére, ez udvarias alak.

  4. ハンガリイー語 を 教えて(おしえて) くれません か。 "Nem tanítanál magyarul?"

De ezzel még nincs vége! Mindennapi beszédben találkozhatsz a ください helyett jó pár másik köznapi alakkal is. A férfiak használják a くれ, a nők a ちょうだい szavakat ugyanúgy az ige kapcsolatos alakja után.

A ください és a くれます / くれません szavak valójában a くださる és a くれる ragozott alakjai. Mindkettő azt jelenti, hogy "megtenni vki.-nek vmi.-t". Ezek mindenféle egyéb alakjával találkozhatsz a japán nyelvben.