84. Nem tárgytalan!

A tárgyas és tárgyatlan igéket nem kell(ene) bemutatnom, mert a magyar nyelvtanban ugyanúgy előfordul ez a két fogalom, mint a japánban. Ennek ellenére megteszem, tekintettel olyan tudatlanokra, mint... én. :D

Megpróbálom az elejétől kezdeni akkor: Az igéket sokféle módon lehet csoportokra bontani. Az egyik ilyen felbontás a tárgyas és tárgyatlan igék megkülönböztetése. A különbség nagyon egyszerű. A tárgyas igét használhatod tárggyal, a tárgyatlant viszont nem. Tárgyas ige például a "kinyit", tárgyatlan párja a "kinyílik". Ha ez nem elég magyarázat, gondolkozz el azon, lehet-e azt mondani, hogy "valamit kinyit", és lehet-e helyette inkább azt, hogy "valamit kinyílik". (Amennyiben a válasz mindkettőre igen, beiratkozok egy magyar nyelvtanfolyamra!)

Most, hogy a magyarázatot eltettem láb alól, foglalkozzunk picit a japán nyelvvel is, ha egyszer ez úgyis egy japán nyelvlecke blog. A képlet egyszerű, de mégsem. Előfordulnak ugyanis olyan szavak, amik magyarul tárgyasak, de japánul tárgyatlanok. Legegyszerűbb példa erre még valamikor a 16. lecke végén bevezetett わかる ige. Magyarul azt mondanád, "ért", ami határozottan tárgyas igének néz ki. Mégis, ha japánul próbálod ugyanezt kifejezni, akkor az "értve van" pontosabb fordítás lenne. A japánok számára nem különülnek el annyira az ember tudatában végbemenő változások a tárgytól, amire azok vonatkoznak. Ezért például ha "japánul megértesz valamit", akkor ahhoz annak a valaminek legalább annyi köze van, mint neked. Vannak erre egyéb példák is, de nem akarok túlzottan eltérni a tárgytól. Vagy a tárgyatlantól.

Sok fogalomnak létezik tárgyas/tárgyatlan igepárja. Sajnos nem olyan egyszerű az egyikből megtalálni a másikat, mint a "kinyit"/"kinyílik" esetében.  Az ige végétől függően többféle változás is lehetséges. A változást nem nevezném ragozásnak, mert általában mindkét alak szerepelni szokott a szótárakban. Ez megkönnyíti és meg is nehezíti a dolgod. Nem lehet szabályokat felállítani, be kell magolni a szavakat. Viszont nem kell szabályokkal vacakolni, csak meg kell tanulni a szavakat!

Megjegyzés: Van olyan rag, ami egy igéből tárgyatlan igét csinál! De "máshogy".

Példák:

Tárgyatlan ige	Tárgyas ige
始まる（はじまる） - elkezdődik	始める（はじめる） - elkezd
止まる（とまる） - megáll	止める（とめる） - megállít
開く（あく） - kinyílik	開ける（あける） - kinyit
続く（つづく） - folytatódik	続ける（つづける） - folytat
解ける（ほどける） - kioldódik	解く（ほどく） - kiold
出る（でる） - kimegy, előjön	出す（だす） - kivesz
倒れる（たおれる） - ledől	倒す（たおす） - ledönt
壊れる（こわれる） - eltörik, elromlik	壊す（こわす） - elront
動く（うごく） - mozog	動かす（うごかす） - mozgat
伸びる（のびる） - nő, nyúlik	伸ばす（のばす） - nyújt
落ちる（おちる） - (le)esik	落とす（おとす） - leejt
残る（のこる） - megmarad	残す（のこす） - meghagy
直る（なおる） - meggyógyul, meg lesz javítva*	直す（なおす） - meggyógyít, megjavít
見える（みえる） - látszódik	見る（みる） - lát, néz
聞こえる（きこえる） - hallatszik	聞く（きく） - hall

* Nem minden tárgyatlan (vagy tárgyas) szónak van megfelelője a magyar nyelvben. Ezeket csak ilyen bénán, általában szenvedő szerkezettel lehet kifejezni.

Ha a fenti tárgyas igéket megnézed, láthatod, hogy rengeteg módon alakulhat a végződésük. Léteznek táblázatok, amikben sok ige fel van sorolva mindenféle végződések szerint (pl. az -iru -eru végű lesz, az -eru -u végű lesz, stb.), de ha nem magolod be a szavakat, nem jöhetsz rá, hogyan kell az egyes igéket megváltoztatni. Ne is próbálj szabályokat keresni! Vagyis megpróbálhatod...

A lecke elején említett 分かる（わかる） igének, és hozzá hasonlóan sok másiknak nincs tárgyas vagy épp tárgyatlan párja. Létezik 分かれる（わかれる） ige, de a jelentése egész más!

A tárgyas és tárgyatlan igék használatában van eltérés. A tárgyas igéket lehet tárggyal használni, vagyis を szócska jöhet az általuk befolyásolt szó után, de a tárgyatlan igék "tárgyával" (általában alanyával) csak a が vagy は szócska használható. Előfordul a に szócska is, de annak a jelentésével később még foglalkozni fogok.

83. Elvárok!

Olyan egyszerű főnevekre térek most ki, amik használatukban nagyon hasonlítanak egymáshoz. Az egyikkel szándékot, egy másikkal dolgok valószínűségét vagy szükségességét fejezheted ki. A jelentésük hasonlít, egy elvárást fejeznek ki. Van amelyik természetes, másik belső vagy külső elvárást jelent. A példamondatok előtt részletesebb magyarázatot írok, mert nincs teljes egészében megfelelő szó rájuk magyarul.

Japánul	Magyarul	Magyarázat
はず (hazu)	meggyőződés	※ Ha erős meggyőződésed van, hogy valami be fog következni. ※ ...akkor is miután bekövetkezett, ha ismered az okát.
わけ (wake)	ok, következmény	※ Ha valaminek a következményéről beszélsz. ※ Valaminek a magyarázatára.
べき (beki)	kell(ene)	※ Ha úgy gondolod, hogy valaminek történnie kéne. Utasításra csak ritkán.
もの* (mono)	"dolog", kötelesség	※ Ennek a szónak a jelentése hasonlít az előzőéhez, de általánosan elfogadott szabályokra vonatkozik.
つもり (tsumori)	szándék	※ Jelentése magáért beszél. Ha valamit tenni akarsz, ezzel fejezheted ki.

* Ez a szó önmagában csak kézzelfogható "dolgot" jelentene.

Minta: mondat + X　です。 (mondat + X desu) Az X a fenti szavak egyike, a mondat pedig egy ezt módosító belső mondat, amilyenről az 50. leckében már olvashattál. A mondat vége ugyanúgy alakul, mint a belső mondatoké!

Példák:

1. はず:
   
   1. バス　は　五分（ごふん）　以内（いない）　に　来る（くる）　はず　です　よ。 (以内 inai - belül) "A busz várhatóan öt percen belül itt lesz!" vagy "a busznak itt kell lennie öt percen belül!" Erős meggyőződésből mondhatod, hisz ki van írva a menetrendre.
   
   
   2. 公園（こうえん）　で　食べ物（たべもの）　は　ただ　です。じゃ、大勢（おおぜい）　の　人（ひと）　が　いる　はず　です　ね。 (ただ tada - ingyen, 大勢 oozei - sok ember) "A parkban ingyen van az étel. Akkor ezért van ott sok ember, ugye! (Várható, hogy sok ember van ott, ugye!)" Az első mondat után már nyilvánvaló, hogy miért következett be az utóbbi.
      
2. わけ:
   
   1. あなた　が　全部（ぜんぶ）　食べた（たべた）　わけ　です　か。 "Szóval mindet megetted?" Tapasztalatból leszűrt következmény.
   
   
   2. あつさ　が　きらい　だから、ほっきょく　に　引っ越した（ひっこした）　わけ　です。 (あつさ atsusa - meleg (fn.), ほっきょく hokkyoku - Északi-sark, 引っ越す hikkosu - költözik) "Mivel utálja a meleget, ezért az Északi-sarkra költözött." Az aláhúzott szó magyarítása(!) a mondat elejére került, de ez ne zavarjon meg! A わけ a második mondatrészt emeli ki.
   
   
   3. 欠席（けっせき）　の　わけ　を　聞きたい（ききたい）。 (欠席 kesseki - hiányzás) "Szeretném hallani a hiányzás okát." Egyes mondatokban lehet szó szerinti oknak értelmezni.
   
   
   4. 広告（こうこく）　が　あんまり　みじかい　です　ね。というわけで、テレビ　を　見ません（みません）。(広告 koukoku - hírdetés) "A reklámok túl rövidek. Vagyis (ez oknál fogva) nem nézek tévét." A mondat elei というわけで elég gyakori kifejezés magyarázatok után következtetések levonására.
   
   
   5. けいかん　が　ここ　へ　聞き（きき）　に　来た（きた）　わけ　が、私たち（わたしたち）　は　何も（なにも）　教えません（おしえません）　でした。 "Ugyan a rendőr idejött kérdezni, de mi nem árultunk el semmit." A わけ egy mondatban kiemeli annak a magyarázó jellegét. Nem jelenti szó szerint azt, hogy "ugyan", de ha az eredeti japán mondatból elhagynánk a わけ-t, akkor a magyarból is el lehetne hagyni az aláhúzott részt.
      
   Megjegyzés: Láthatod, hogy a わけ elég összetett fogalom. Ne vedd félvállról! Mármint azt se.


3. べき:
   
   1. こう　いう　難しい（むずかしい）　場合（ばあい）　に　よく　考える（かんがえる）　べき　です。 "Ilyen nehéz esetben többet kell(ene) gondolkozni." A べき okoskodónak hangzik, ezért utasításra csak általános dolgokkal kapcsolatban érdemes használni, vagy ha magadban beszélsz.
   
   
   2. 環境（かんきょう）　を　保護（ほご）　するべき / すべき　です。 (環境 kankyou - környezet, 保護する hogo suru - véd, megőriz) "A környezetet védeni kell." Amikor a べき szó előtt a する ige áll, olyankor együtt すべき-re egyszerűsödhetnek.


4. もの:
   
   1. 昼食（ちゅうしょく）　は　全部（ぜんぶ）　食べる（たべる）　もの　です。 "Az ebédet mind meg kell enni. (Az ebéd mind megenni dolog.)"


5. つもり:
   
   1. 一年間（いちねんかん）　くらい　日本（にほん）　に　行く（いく）　つもり　です。 "Nagyjából egy évre Japánba szándékozok menni." A magyar megfogalmazással ellentétben a japán eredeti nem olyan hivatalos. Lehetne: "Japánba készülök úgy egy évre."
   
   
   2. 何（なん）　の　つもり　です　か。 "Mi a szándékod? / Mit akarsz tenni?"

Minta: わけ/はず　が　ありません (wake / hazu ga arimasen).

A わけ és a はず ebben a formában teljesen mást jelent, mint amire számítanál a magyar fogalmak alapján. Nagyjából mindkettő azt jelenti, hogy "olyan nincs, hogy..."

Példák:

1. サンタ　が　そんざい　する　はず　が　ありません。(そんざい sonzai - létezés) "Nem létezik télapó! (Olyan nincs, hogy a télapó létezzen.)"


2. そんな　物（もの）　を　触る（さわる）　わけない。 (触る sawaru - megérint) "Hozzá nem érek! (Olyan nincs, hogy hozzáérjek.)". Mivel a わけない-t sűrűn használják, ezért nem baj, ha néha kifelejted az alanyt jelző が szócskát. A 物 (mono) szó ebben a mondatban egy kézzelfogható tárgyat jelöl.

82. A félbehagyott...

Már jó néhány előző leckében éltem félbehagyott mondatokkal példák esetén. Azt viszont nem magyaráztam meg, hogy miért kell éppen olyat használni. Talán amit leírok eddig is nyilvánvaló volt számodra, de ha mégsem, akkor most tisztába teszek mindent!

Mi is az a félbehagyott mondat a japán nyelvben? Nem feltétlen arról van szó, hogy elkezded a mondandód, de nem fejezed be. (Milyen "vicces" lenne, ha itt véget érne a lecke. Ha ha ha...) Szokásomhoz híven inkább példákat írok, amikből ha egyből nem is, de kis segítséggel hamar rájössz majd a titok nyitjára!

Példák:

1. 富士山（ふじさん）　に　登りたい（のぼりたい）　ん　です　が。 "Szeretném megmászni a Fujit, de..."


2. しゅくだい　を　忘れた（わすれた）　ん　です　が。 "Elfelejtettem (pl. otthon hagytam) a házit, de..."


3. 一緒（いっしょ）に行く（いく）のはちょっと。 "Együtt menni az egy kicsit..."

A fenti mondatok jól láthatóan befejezetlenek, de csak azért, mert úgy fordítottam őket. Beszédben ez többnyire jól érezhető. Az utolsó szótagokat lassuló, elbizonytalanodó hanghordozással szokás mondani. De azért jó, ha tudod, hogy ez nincs mindig így. Teljesen határozott, befejezettnek tűnő félbehagyott mondatokat is hallani.

Én inkább azért nevezném az ilyen típusú mondatokat félbehagyottnak, mert annak az érzetét keltik, hogy valamit nem mondtál ki. Lehetne "elhallgató" mondatnak is hívni. Magyarul is szoktam néha ilyet használni, és biztos nem vagyok vele egyedül. Amikor magyarul hagyunk félbe egy gondolatot, a cél általában a figyelem felkeltése, szarkazmus vagy sértődöttség érzékeltetése (és még folytathatnám). A japán kultúrában viszont a befejezetlen mondat legfőbb szerepe a kényelmetlenség elkerülése. Legyen az saját, vagy mások kényelmetlensége. Persze ehhez az is hozzátartozik, hogy a japán kultúrában kényelmetlenségnek vesznek mindent, ami bárkit negatívan érint. (Sok esetben magát a beszélőt, de ez csak a személyes véleményem.)

A félbehagyott mondatot minden olyan esetben használhatod, amikor a mondat folytatása nélkül is nyilvánvaló a másik számára, hogy mire gondolsz. Mivel többnyire a kényelmetlenség elkerülésére való, ezért általában negatív következményekkel kell számolnia annak, akinek ilyet mondanak.

Erre példa lehet:

1. Más vélemény: それ　は　いい　考え（かんがえ）　です　けど。 "Jó a gondolat, de... (lehet, hogy én inkább mást mondanék.)"


2. Elutasítás: その　プレゼント　は　ちょっと。 "Az az ajándék egy picit... (drága / nem fogadhatom el stb.)"


3. Képesség hiánya: 皆（みんな）　と　富士山（ふじさん）　に　登りたい（のぼりたい）　ん　です　が。 "Szeretném veletek megmászni a Fujit, de... (fáj a lábam.)" Bocs a mondat újrahasznosításáért, de...


4. Engedélykérés: 昨日（きのう）　あんまり　眠らなかった（ねむらなかった）　ん　です　が。 "Tegnap nem aludtam igazán, ezért... (elmehetnék most?)"

Ez persze korántsem teljes lista. Csak azokat az eseteket emeltem ki, amik gyakrabban előfordulnak (és épp eszembe jutottak. :p)