A ható raggal két egymástól kissé eltérő dolgot is ki lehet fejezni. A közös bennük, hogy egy képesség leírására alkalmasak. Az már nem mindegy, hogy azért vagy képes valamit elvégezni, mert megengedték/lehetőséged van rá, vagy azért, mert eleve képes voltál rá. Például ha van két kezed, el tudod venni a dolgokat, de ha amit el akartál venni az egy mérges kígyó, akkor nem biztos hajlandó is vagy rá. Az eddig tanultak alapján már biztos nem lep meg, hogy ez a fajta megkülönböztetés inkább csak a szövegkörnyezetből derül ki.
Például:
- 私(わたし)は日本語(にほんご)が話せます(はなせます)。 "Én tudok japánul beszélni." Ebben a nagyon egyszerű mondatban a 話す(はなす) képességet fejez ki. Például azért tud valaki japánul mert megtanulta, és azért is, mert van szája. Ez a képesség nem mástól függ.
- 博物館(はくぶつかん)に犬(いぬ)が連れ込めません(つれこめません)。 (連れ込む tsurekomu - magával visz, bevisz valahova) "Nem lehet kutyát a múzeumba bevinni." Manapság magyarul is gyakran szokás tiltást kifejezni a "lehet" szóval, bár szerintem totálisan helytelen. (De ez legyen az én bajom...) Japánul viszont helyes. "Nem vihetsz kutyát a múzeumba." a helyes fordítása. A szerkezet ugyanaz, de ez a mondat külső korlátozás miatti tehetetlenséget fejez ki.
- 冬(ふゆ)に外(そと)で泳げない(およげない)。 (外 soto - kint (pl. nem a házban)) "Télen nem tudok a szabadban úszni." Ez a mondat is egy környezeti korlátozásról mond valamit. Nem azért nem tudok úszni mert egyébként ne tudnék, hanem mert tél van. (Mondjuk ezt nem lehetne minden ország minden lakójára elmondani...)
Ezzel a nehezítés még nem ért véget. A 見る(みる) és a 聞く(きく) igék ható alakjára két változatot adtam meg. Nem elég megtanulni a fentieket és a ragozást, tudnod kell azt is, hogy a két változat között mi a különbség. Ezt nagyon gyakran el szokás rontani, szóval figyelj és tanulj! Vagy mi. (Ezen a két szón kívül nem tudok másikat, ami hasonló módon viselkedne.)
- ※ A 見られる(みられる)/見れる(みれる) és a 聞ける(きける) szavak arra utalnak, hogy valakinek lehetősége van valamit érzékelni, és ez csak akarattól függ. Például:
- 動物園(どうぶつえん)に行く(いく)と、ゼブラが見れます(みれます)。 "Ha elmész az állatkertbe, láthatsz zebrát." Ez csakis tőled függ.
- 車(くるま)の音(おと)が聞ける(きける)。 "Hallhatom az autó hangját." Már megszoktuk, hogy a japán mondatok sok nyilvánvaló körülményt elhallgatnak, de ez a mondat mondatrészek kihagyása nélkül is teljesít! Például kifejezheti azt, hogy a kocsi motorja jár, és csak tőlem függ, hogy a garázsban fülelek-e vagy sem. A fordításból azért látszik, hogy ennek semmi köze nincs a hallásomhoz.
- ※ A 見える(みえる) és a 聞こえる(きこえる) az akarattól független képességről mondanak valamit. Ebbe beletartozik az érzékszervek képessége (pl. valaki nagyot hall), de más akarattól független helyzet is. Sokszor véleményt fejeznek ki vele. Például:
- 空(そら)には太陽(たいよう)が見えました(みえました)。 "Az égen látható volt a nap." Gyakran fordítják a 見える(みえる)-t "látható"-nak, mert sokszor ilyen mondatokban fordul elő.
- ここからは花火(はなび)が見えます(みえます)。 "Innen látni a tűzijátékot."
- 牛(うし)は色(いろ)が見えません(みえません)。 "A bika nem látja a színeket." (Tudniillik színvak.) Ez egyértelműen a szemének a képességére utal, nem pedig valamilyen befolyásolható dologra.
Megjegyzés: Az 牛 szó ugyanúgy fordítható bikának, mint tehénnek. Nyilván nem csak a bika színvak. - 足音(あしおと)が聞こえました(きこえました)。 "Léptek zaját lehetett hallani." Mert elég hangos volt, nem pedig azért, mert kimehettem az utcára hallgatózni.
Megjegyzés: Tőlünk független személy képességeivel kapcsolatban általában inkább a こと が できる alakot érdemes használni, mert az pusztán képességet fejez ki, míg a ható alakokkal a saját véleményünk is kifejezzük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése