2008. december 14., vasárnap

87. Képesség és lehetőség

Az előző leckében a képességet kifejező ható alak ragjáról és egyszerű használatáról írtam. Ebben a leckében megnehezítem a dolgod!

A ható raggal két egymástól kissé eltérő dolgot is ki lehet fejezni. A közös bennük, hogy egy képesség leírására alkalmasak. Az már nem mindegy, hogy azért vagy képes valamit elvégezni, mert megengedték/lehetőséged van rá, vagy azért, mert eleve képes voltál rá. Például ha van két kezed, el tudod venni a dolgokat, de ha amit el akartál venni az egy mérges kígyó, akkor nem biztos hajlandó is vagy rá. Az eddig tanultak alapján már biztos nem lep meg, hogy ez a fajta megkülönböztetés inkább csak a szövegkörnyezetből derül ki.

Például:
  1. (わたし)は日本語(にほんご)が話せます(はなせます)。 "Én tudok japánul beszélni." Ebben a nagyon egyszerű mondatban a 話す(はなす) képességet fejez ki. Például azért tud valaki japánul mert megtanulta, és azért is, mert van szája. Ez a képesség nem mástól függ.

  2. 博物館(はくぶつかん)に犬(いぬ)が連れ込めません(つれこめません)。 (連れ込む tsurekomu - magával visz, bevisz valahova) "Nem lehet kutyát a múzeumba bevinni." Manapság magyarul is gyakran szokás tiltást kifejezni a "lehet" szóval, bár szerintem totálisan helytelen. (De ez legyen az én bajom...) Japánul viszont helyes. "Nem vihetsz kutyát a múzeumba." a helyes fordítása. A szerkezet ugyanaz, de ez a mondat külső korlátozás miatti tehetetlenséget fejez ki.

  3. (ふゆ)に外(そと)で泳げない(およげない)。 (外 soto - kint (pl. nem a házban)) "Télen nem tudok a szabadban úszni." Ez a mondat is egy környezeti korlátozásról mond valamit. Nem azért nem tudok úszni mert egyébként ne tudnék, hanem mert tél van. (Mondjuk ezt nem lehetne minden ország minden lakójára elmondani...)
Ugye látod, hogy a lehetőség és a képesség japánul ugyanazzal a raggal kifejezhető? Ha követjük a tévéből elterjedt helytelen magyar megszokást, akkor ezt magyarul ugyanúgy megtehetjük. (De azért még nem lesz helyes! :p)

Ezzel a nehezítés még nem ért véget. A 見る(みる) és a 聞く(きく) igék ható alakjára két változatot adtam meg. Nem elég megtanulni a fentieket és a ragozást, tudnod kell azt is, hogy a két változat között mi a különbség. Ezt nagyon gyakran el szokás rontani, szóval figyelj és tanulj! Vagy mi. (Ezen a két szón kívül nem tudok másikat, ami hasonló módon viselkedne.)
  • ※ A 見られる(みられる)/見れる(みれる) és a 聞ける(きける) szavak arra utalnak, hogy valakinek lehetősége van valamit érzékelni, és ez csak akarattól függ. Például:

    1. 動物園(どうぶつえん)に行く(いく)と、ゼブラが見れます(みれます)。 "Ha elmész az állatkertbe, láthatsz zebrát." Ez csakis tőled függ.

    2. (くるま)の音(おと)が聞ける(きける)。 "Hallhatom az autó hangját." Már megszoktuk, hogy a japán mondatok sok nyilvánvaló körülményt elhallgatnak, de ez a mondat mondatrészek kihagyása nélkül is teljesít! Például kifejezheti azt, hogy a kocsi motorja jár, és csak tőlem függ, hogy a garázsban fülelek-e vagy sem. A fordításból azért látszik, hogy ennek semmi köze nincs a hallásomhoz.

  • ※ A 見える(みえる) és a 聞こえる(きこえる) az akarattól független képességről mondanak valamit. Ebbe beletartozik az érzékszervek képessége (pl. valaki nagyot hall), de más akarattól független helyzet is. Sokszor véleményt fejeznek ki vele. Például:

    1. (そら)には太陽(たいよう)が見えました(みえました)。 "Az égen látható volt a nap." Gyakran fordítják a 見える(みえる)-t "látható"-nak, mert sokszor ilyen mondatokban fordul elő.

    2. ここからは花火(はなび)が見えます(みえます)。 "Innen látni a tűzijátékot."

    3. (うし)は色(いろ)が見えません(みえません)。 "A bika nem látja a színeket." (Tudniillik színvak.) Ez egyértelműen a szemének a képességére utal, nem pedig valamilyen befolyásolható dologra.

      Megjegyzés: Az szó ugyanúgy fordítható bikának, mint tehénnek. Nyilván nem csak a bika színvak.

    4. 足音(あしおと)が聞こえました(きこえました)。 "Léptek zaját lehetett hallani." Mert elég hangos volt, nem pedig azért, mert kimehettem az utcára hallgatózni.

Megjegyzés: Tőlünk független személy képességeivel kapcsolatban általában inkább a こと が できる alakot érdemes használni, mert az pusztán képességet fejez ki, míg a ható alakokkal a saját véleményünk is kifejezzük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése