89. Megteszi más 2.

Ahogy az előző leckében írtam, a műveltető igealakot nem csak kötelező cselekvés leírására lehet használni. Ebben a leckében adok pár példát egyéb használati módokra is, de még ennyivel nem leszünk készen. Ha a műveltető alakot más alakokkal kombinálod, egy sor hasznos dolgot ki tudsz majd vele fejezni! Ígérem jó lesz! :D

Az ige alakja és a mondat szerkezete szinte mindig azonos, ezért a műveltető alak jelentése legalább annyira függ a szövegkörnyezetétől mint az eddigi igealakok, ha nem jobban. Általában ha nem kényszerítésről van szó, akkor azt fejezi ki, hogy a "műveltető" hagyja, hogy a cselekvő valamit tegyen.
Megjegyzés: A következőkben bemutatott mondatok nagyobb részét megengedő műveltetésnek hívják, de ez az elnevezés szerintem félrevezető, ezért nem fogom használni.

A műveltető alak közvetlen engedélyt vagy tiltást is kifejezhet. Leginkább nem is engedélynek, hanem "hagyásnak" írnám (ha nem hangozna ilyen furcsán), mivel a konkrét engedélyre mást használhatunk. A legjobban pár példamondat tudja bemutatni, mit is jelent valamit hagyni vagy tiltani:

Példák:

1. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 "A medve tulajdonosa hagyta, hogy a medve mézet lopjon." Az előző leckében pontosan ugyanezzel a mondattal találkoztál, legalábbis ha elolvastad. Akkor kényszerítésként fordítottam, most ugyanazt inkább engedélyezésként.
2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませなかった。（ぬすませなかった）。 "A medve tulajdonosa nem hagyta, hogy a medve mézet lopjon." Egyszerűen megváltoztattam az igét tagadásra, és az iménti mondat máris tiltást fejez ki.
3. 母親（ははおや）　は　夜中（よなか）　まで　子供たち（こどもたち）　を　遊ばせた（あそばせた）。 "Az anyuka hagyta, hogy a gyerekek éjfélig játszanak.", Ebben az esetben nem csak elnéző hagyásról lehet szó, hanem arról is, hogy a kedves anyuka megfeledkezett szülői kötelezettségeiről.
4. お巡りさん（おまわりさん）　は　どろぼう　に/を　行かせた（いかせた）。 "A rendőr hagyta, hogy a betörő elmenjen." Ahogy az előző mondat, ez is lehet hanyagság eredménye.*

* Ha az ige nem tárgyas, használható a を és a に szócska is a cselekvő után. A に-vel egyértelmű a hagyás tényállása (ha már rendőr volt az utolsó mondatban) viszont ilyenkor mindig engedésről van szó és nem hanyagságról, a を viszont jelenthet kényszerítést is ahogy az előző leckében írtam.

A következő példákban az akaraton kívüli műveltetést mutatom be. Belátom ennek a mondatnak most nem sok értelme van, de a példákból kiderül mit is nem sikerült jól megfogalmaznom:

Példák:

1. 自転車（じてんしゃ）　で　へい　を　うっかり　怪我（けが）させた。 (へい hei - kerítés/fal, うっかり - figyelmetlenül, 怪我　(を)　する kega (o) suru - megsérül) "A biciklimmel véletlenül felsértettem a kerítést."
2. 影（かげ）　は　太陽（たいよう）　を　怒らせます（おこらせます）。　"Az árnyék feldühíti a Napot." ebből a mondatból nem látszik, hogy szándékos vagy véletlen volt-e.
3. 私（わたし）　は　ドジ　な　こと　を　やって、　彼女（かのじょ）　を　笑わせた（わらわせた）。 "Az ügyetlenkedésemmel megnevettettem.", szó szerint: "Ügyetlenkedtem és (ezzel) megnevettettem."

A fenti magyarázatot átfogalmazva, a műveltető alakkal akaratunkon kívül okozott történések is kifejezhetőek.

Ezzel még mindig nincs vége a népműveltetésnek!

88. Majd megteszi más!

Az elkövetkező pár hosszabb-rövidebb leckében feltehetőleg olyan, a japán nyelvnek némileg nehezebb témáival fogunk foglalkozni, amik valószínűleg legalább annyira töprengésre késztetnek majd minden lelkes japánul tanuló olvasót, mint az, hogy miért is írok most egy ilyen hosszú, több tagmondatos bonyolult szerkezetű bevezetőt teljesen feleslegesen, amikor jobban is eltölthetném az időt. Igazuk van...

Valójában egy egyszerű rag következik, amit igékhez szokás fűzni. Azért nehéz egy picit, mert gyakran használják más ragokkal vagy szerkezetekkel együtt. A ragozott alak neve műveltető, de ez a megnevezés csak részben jó rá. Alapesetben kötelező vagy megengedő jelleggel, mással elvégeztetett cselekvésről van szó. Ez magyarul annyit jelent, hogy vagy kötelezel valakit valamire (mosogass el!), vagy megengeded, hogy megtegye (akár el is mosogathatsz, ha annyira szeretnél). Ennél persze többre is képes ez a rag.

Ismét táblázat következik. A ragozás szokás szerint az ige típusától függ. Az -u igéknél a tagadó tőhöz せる kapcsolódik:

う végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
笑う（わらう）	nevet	笑わせる（わらわせる）	nevettet*
驚く（おどろく）	meglepődik / megijed	驚かせる （おどろかせる）	meglep / megijeszt
泳ぐ（およぐ）	úszik	泳がせる（およがせる）	úsztat
殺す（ころす）	öl	殺させる（ころさせる）	megölet
待つ（まつ）	vár	待たせる（またせる）	várat
死ぬ（しぬ）	meghal	死なせる（しなせる）	meghalásra késztet
呼ぶ（よぶ）	hív	呼ばせる（よばせる）	hívat
飲む（のむ）	iszik	飲ませる（のませる）	itat
切る（きる）	vág	切らせる（きらせる）	vágat

* Rögtön a legelső szónál látszik, hogy a mással elvégeztetett cselekvés lehet önkéntelen is.

A -ru igéknél a tőhöz させる kapcsolódik:

る végződésű ige	jelentése	műveltető	jelentése
食べる（たべる）	eszik	食べさせる （たべさせる）	etet
見る（みる）	néz	見させる（みさせる）	megnézet

A rendhagyó igékről sem feledkeztem meg:

rendhagyó ige	jelentése	műveltető	jelentése
する	csinál	させる	csináltat
来る（くる）	jön	来させる（こさせる）	jövésre késztet

A ragozott alak mindig tárgyas és -ru végű igének számít! Az eredeti ige viszont lehet tárgyas de tárgyatlan is.

Ez idáig megszokottan zajlott, de nem lehet minden ilyen egyszerű. A mondatszerkezet ugyanis függ az igétől! Ha rutinosabb nyelvtanuló vagy akkor észrevehetted, hogy korábban az igétől és a ragjától is függött a mondatrészek szerepe. Ahogy ragoztad az igét, más és más szócskát kapott az alany, a tárgy vagy bármi más. (Nyilvánvalóan japánul a szócskától függ mi az alany vagy a tárgy, de ez magyarul nem mindig látszódik.)

A műveltető szerkezetben a szócskák attól függenek, kell-e tárgyat tenni az igéhez.

Minta: A　は/が　B　に　C　を　X。 (A wa/ga B ni C o X.) "Az A a B-vel a C-t X." Tárgyas ige esetén, amikor tárgy van a mondatban, a C tárgy megkapja az őt illető szokásos を szócskát az ige pedig csak tárgyas ige lehet. A B akinek vagy aminek a cselekvést végeznie kell に szócskát kap, az okozó vagy utasító A pedig a mondat témája/alanya lesz (は vagy が).

Minta: A　は/が　B　を　X。 (A wa/ga B ni X.) "Az A a B-vel X." Ez sokkal egyszerűbb, ugye? Nagy meglepetésként akinek a cselekvést végeznie kell を szócskát kap. A példamondatok magyar fordításában majd igyekezni fogok a kényszerből cselekvő B-t tárgyként fordítani ahol lehet.


Példák:

1. 母（はは）　は　息子（むすこ）　に　宿題（しゅくだい）　を　書かせます（かかせます）。 "Az anya megíratja a fiával a leckét." Az ige tárgyas, és tárgy is szerepel a mondatban.


2. 熊（くま）　の　飼い主（かいぬし）　は　熊（くま）　に　蜂蜜（はちみつ）　を　盗ませた（ぬすませた）。 (飼い主 kainushi - állattartó, állat gazdája, 蜂蜜 hachimitsu - méz) "A medve tulajdonosa a medvével mézet lopatott." Kell nekem is egy medve... Mindkét mondatban -val / -vel ragot kapott az elszenvedő a magyar fordításban, és szerepelt tárgy is a mondatban, ahogy a japán megfelelőkben is.


3. 毎日（まいにち）　私（わたし）　を　働かせます（はたらかせます）。 "Minden nap megdolgoztat engem." Ebben az esetben tárgyatlan igét használtam, mégis szerepelt tárgy a mondatban. Ráadásul a cselekvő volt az. Láthatod, hogy a műveltető ige mindig tárgyas.


4. どうして　彼（かれ）　に　仕事（しごと）　を　やらせて　います　か。 "Miért vele csináltatod meg a munkát?" Ebben a mondatban megfigyelheted, hogy a folyamatos alaknál az alapigét kell műveltető formába ragozni, nem pedig a folyamatosságot jelző いる-t.

A megengedő/műveltető ragnak van még egyéb szerepe is, amiről a következő lecké(k)ben fogok írni.

Megjegyzés: A fenti ragnak van rövidebb változata is, de ezt csak ritkán használják. Az -u végű igéknél せる helyett す (pl. 聞かせる （きかせる）　→　聞かす （きかす）), a -ru végű igéknél させる helyett さす (pl. 食べさせる （たべさせる）　→　食べさす （たべさす）) lehet a rag. Pár igénél nem ritkák ezek a változatok, de azok különálló szóként szerepelnek a szótárakban, ráadásul a jelentésük is átalakulhatott.