15. Az igék tagadása

Az igéknél egy picit bajosabb minden, és ezt hamarosan te is megtapasztalhatod! Örülsz, ugye?

Az igék vége egyszerű szabályok szerint alakul,, de sokféle végződésű ige van. Nekem természetesnek tűntek a változások, és hamar megtanultam őket. Remélem ez veled se lesz máshogy!

Van egy jó meg egy rossz hírem. A jó hír: az udvarias -ます végű alakja minden igének pontosan ugyanúgy alakul. A rossz hír: a többit is muszáj megtanulni.

A -ます alak tagadása rendkívül egyszerű, csak írjuk át arra, hogy -ません és kész is vagyunk. Egy-két fentebb leírt példamondatot átírok, hogy könnyebb legyen:

1. わたし　は　いきます。 "Én megyek."


2. わたし　は　いきません。 "Én nem megyek." Könnyű, igaz?


3. この　ねこ　は　はしります。 "Ez a macska fut."


4. この　ねこ　は　はしりません。 "Ez a macska nem fut." Ugyanúgy alakul, mint a 2. mondat.


5. せんせい　は　よみません。 "A tanár nem olvas." Ez is.

Összetett mondatoknál (amikről majd később lesz szó), ez az udvarias alak csak az utolsó igénél használható, ezért már most érdemes megtanulni a szótári alakok tagadást. A -ru végű igéknél egyszerűbb a helyzet, az -u végűeknél nem annyira. (Vigyázat! még mindig vannak -u végűnek számító る szótagú igék!)

Azt hiszem ehhez nem árt egy táblázatot írni:

る végződésű ige	jelentése	tagadása
たべる	eszik	たべない
みる	néz	みない
おしえる	tanít	おしえない

Érdemes itt szünetet tartani egy kis magyarázat kedvéért. A る az ige végén megváltozik arra, hogy ない. Ez nem ugyanaz a ない ami a mellékneveknél volt, vagyis nem egészen, de talán ez most mindegy is. Arra változik és kész.

Ez a ない fel fog tűnni a következő táblázatban is:

う végződésű ige	jelentése	tagadása
かう	(meg)vesz	かわない
いく	megy	いかない
およぐ	úszik	およがない
ころす	öl	ころさない
まつ	vár	またない
しぬ	meghal	しなない
よぶ	hív	よばない
のむ	iszik	のまない
とまる	megáll	とまらない

Itt is elég egyszerű a képlet, mindenhol az -u végződés átváltozott arra, hogy -あない. Kivéve a legelső esetet, ahol az う-ból わない lett. Az utolsó szótagtól függ, hogyan alakul a rag, ezért elég mindegyikhez egyetlen példát megadni. A többit már ki lehet találni. Például: のむ → のまない és よむ → よまない

Meg kell említeni a rendhagyó igéket. Ezek egyszerűen nem tudnak viselkedni...

rendhagyó ige	jelentése	tagadása
くる	jön	こない
する	csinál	しない
ある	(valahol) van	*ない

*Furcsa módon az ある ige annyira rendhagyó, hogy a tagadott ない alakja melléknév, ami azt jelenti "nem létező". Viszont az udvarias alak tagadása semelyik rendhagyó igének sem rendhagyó. Vagyis az あります tagadása ありません.

14. A melléknév tagadása.

Az "igazi" melléknevek tagadásával folytatom.

Minta: A mellékneveknél nem egyszerű mintát írni. A szó ragozódik, a végén lévő い szótag megváltozik くない-ra. Azt hiszem példákkal megint többre megyünk.

Példák:

1. これ　は　たかくない　です。 "Ez nem magas/drága."


2. ひ　は　つめたくない　です。 "A tűz nem hideg." Habár ez nem olyan értelemben észosztó blog, mégis néha meg kell mondanom a frankót!


3. わたし　の　あたらしい　ねこ　は　かわいくなくない　です。 "Az én új macskám nem nem-aranyos.". A tagadás tagadása. Azért használható, mert a くない rag tovább ragozható. Ez egy jó visszavágás ha valaki mégis meggyanúsítaná szegény cicát.


4. おちゃ　は　おいしくない。 "A tea nem finom."　Legalábbis az én ízvilágomban. Sebaj, a halat se kedvelem... és mégis szeretem a japán nyelvet! Nem tettem végére です-t, mert inkább köznapi stílusban írtam.

A harmadik példában a -くない tovább ragozódott -くなくない-ra. Bizonyos ragok vége szerencsés módon melléknév vagy épp igék végződésére hasonlít. Ezeket a megfelelő ragokkal megint lehet ragozni, aztán megint és megint. Persze csak ésszerű keretek között. Vannak olyan ragok is, amiket semmilyen módszerrel se tudsz már ragozni. Ezek csak a szó legvégén állhatnak.

Az (általam) ismert nyugat-európai nyelvektől eltérően az is gyakran előfordul, hogy egy ige ragozott alakjában melléknévként ragozható tovább. Erre hamarosan példát is láthatsz.

13. Nem! folytatás

A címből már biztos sejted, mi következik. Végre letagadhatod majd a napot is az égről! Legalábbis ez a cél. A melléknevek tagadása viszont a fajtájuktól függ. A rendes い végződésű mellékneveket ragozni kell, de ne siessünk előre. Kezdem a な végű melléknevekkel.

Ezt igazából írhattam volna az előző leckéhez is, de muszáj magyarul gondolkodnunk, hogy megszokhass japánul gondolkozni. Ezeknél a mellékneveknél a　な　helyére a です megfelelő alakját kell tenni, és kész is vagyunk! Ebből kitűnik, miért is hívják az ilyen mellékneveket főnévi melléknévnek.

Megmutatom:

1. その　おんな　は　きれい　です。 "Az a nő szép.". Ez az állító alak, a　な　helyén a　です　igével.


2. あの　おんな　は　きれい　で　は　ありません。 "Az a nő nem szép.". Ilyet nem illik mondani, de példamondatnak éppen megfelelt. Csak szólok: ne próbáld ki otthon!


3. き　は　おおき　で　は　ありません。 "A fa nem nagy."


4. わたし　は　ばか　で　は　ありません。"Én nem vagyok hülye.". Remélem senki se gondolja másképp!

A ragozás pont ugyanúgy alakult, ahogy a főneveknél. Összehasonlítva egy főnév és egy főnévi melléknév tagadása:

1. その　ひと　は　いしゃ　で　は　ありません。　(いしゃ - orvos) "Az a személy nem orvos."


2. その　ひと　は　きれい　で　は　ありません。 "Az a személy nem szép."

Az egyszerű alakok is ugyanúgy használhatóak a な végződésű melléknevek esetén, mint a főneveknél: その　ひと　は　きれい　じゃ　ない。

Szavak

Mielőtt a melléknevek tagadására rátérnék, nem ártana venni pár új melléknevet is. "Főnévi", vagyis な utótagú mellékneveket még nem is írtam, és azt sűrgősen be kell pótolni!

ばか　な (baka na)	hülye
たくさん　な (takusan na)	sok
むずかしい (muzukashii - nincs na)	nehéz, bonyolult
かんたん　な (kantan na)	könnyű, egyszerű
いろいろ　な (iroiro na)	sokféle
おおきい* (ookii)	nagy
ちいさい* (chiisai)	kicsi
おおき　な* (ooki na)	nagy
ちいさ　な *(chiisa na)	kicsi
べんり　な (benri na)	hasznos
しずか　な (shizuka na)	csendes, békés
きれい　な (kirei na)	tiszta / szép

* Kicsiből és nagyból kétféle melléknév is van, használhatod bármelyiket bármikor, bárhol. (De csak jelentésüknek megfelelően.)

12. Tagadj mindent!

Egész máshogy kell tagadni igéket, mellékneveket és a létigét, ezért most a következő pár leckében erről lesz szó. (Igen, lehet a melléknevet is tagadni.)

Képzeld el, hogy elfognak a japán rendőrök, és rá akarnak venni, hogy vallj be mindent! Szerintem te se akarnád, hogy bármit kiszedjenek belőled, ezért ideje megtanulni a mondatok tagadását. Azt úgyse hinnék el, hogy nem beszélsz japánul! (Ez semmi esetre sem tekinthető jogi tanácsnak! Ha ilyen előfordulna, lépj kapcsolatba hivatásos ügyvéddel!)

Jöjjön tehát a です tagadása. Talán itt látszódik majd először, hogy nem teljesen egyszerű japánul udvariasnak, vagy éppen lazának lenni.

Minta: A　で　は　ありません。 (A de wa arimasen) Ez azt jelenti, hogy "nem A", udvariasan. Az A egy főnév, vagy főnévi melléknév. Ez a szerkezet így leírva ugyan különálló szavaknak néz ki, de ez egyetlen kifejezés, ami a です tagadása és semmi több. Japánul általában nem szokás szóközöket hagyni, de a következő magyarázat miatt most jól jön.

Ahogy az előző leckékben, ezt a mintát is az udvarias alakjában adtam meg. Egyszerű alakja A　で　は　ない　（です）。 (A de wa nai (desu)). A です-t nem kötelező kimondani utána. A で　は gyakran じゃ alakra egyszerűsödik beszédben, de írásban nem szokása.

Példák:

1. わたし　は　せんせい　で　は　ありません。 "Én nem vagyok tanár."


2. それ　は　え　で　は　ありません。 "Az nem egy kép."


3. いぬ　は　ねこ　で　は　ありません。 "A kutya nem macska." Ez nem egy ősi japán közmondás, de mégis milyen igaz!

Remélem látszik, hogy ha egy mondatban a です helyére beírom a fenti mintából az A utáni で　は　ありません-t, megkapom az "A　です" tagadását. Ez az egyszerű alakokra igaz.



Példák:

1. おんな　です。 "(Ő egy) nő." vagy "(Én) nő vagyok." stb. Itt mindjárt egy hiányos mondatot írtam fel, és mivel én nem vagyok nő, ezért akihez beszélek nyilvánvalóan látni fogja, hogy nem saját magamat hagytam ki a mondatból. Ha te az vagy, akkor ennek a jelentése ebből a két szóból nem található ki. Olyankor a szövegkörnyezetre kell hagyatkozni. (a 9. leckében írtam erről). Ami egyből feltűnik, hogy ez egy állító mondat.


2. おんな　で　は　ありません。 "Ő nem nő." / "Én nem vagyok nő.". Itt akár rólam is lehetne szó, ezért csak a szövegkörnyezetből derül ki, mit is jelent a mondat.


3. おんな　で　は　ない。 Ennek, és a következő kettőnek is ugyanaz a jelentése, mint a második mondatnak.


4. おんな　じゃ　ない　です。


5. おんな　じゃ　ない。

11. Még egy létige? Mi van??

Innentől kezdve nem írom ki a hiragana vagy a katakana kiejtését, de remélem menni fog azért.

Már szóltam pár szót a です igéről, ami képes ott állni, ahol a magyarban létgie szokott lenni. Most egy újabb létige következik!

Minta: （A　は）　B　に　います。 / 　（A　は）　B　に　あります。 Na jó, ez két ige egyszerre közel egy jelentéssel. Lefordítom amennyire csak tudom: "(az A) a B-ben van." vagy "(az A) a B-nél van." Na de az rejtély, hogy miért is van két mondatunk. Ezt japánoktól kéne megkérdezni (nem biztos, hogy tudnák), de némi magyarázattal talán szolgálhatok.

Megjegyzés: A mintában szereplő は ejtése továbbra is wa.

Az います és az あります jelentése is "<valahol> van", de amíg az elsőt mozgékony élőlényekre, addig a másodikat minden másra szokás használni. A növények nem számítanak mozgékony élőlénynek, viszont a csigák igen!

Egy egyszerű példa: わたし　は　えき　に　います。 "Én a pályaudvaron vagyok.". Arra gyanakszok, hogy én élőlénynek számítok, ezért bátorkodtam az います igét használni. A は továbbra is azt jelzi, kiről szól a mondat, a に pedig az előtte álló szót helyhatározóvá alakítja. Vagyis a に előtti szó most a "tartózkodási" hely. A に egész mást is jelenthet, ezért ezt a jelentését érdemes a létigével együtt megjegyezni!

További példák:

1. き　は　にわ　に　あります。 "A fa a kertben van.". A に az előtte álló szóról jelzi, hogy ott van a fa, nem azt hogy benne, viszont magyarul mégis arra kell fordítani, de hát ez van.


2. がくせい　は　がっこう　に　います。 "A diák az iskolában van.". Itt is arról van szó amit az előző példához írtam.


3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　います。 "Az anyukám a postán van.". Olyat senki se mondana, hogy postában... vajon mééér? Ráadásul nem írtam bele a japán mondatba, hogy az "enyém", de más nem is lehetne ilyenkor. Magyarul is ha azt mondod "Anya a postán van.", nem kell megmondani kinek az anyukája, nem igaz? Ez sokkal inkább hasonlít a magyarra, mint ahogy az elsőre látszik!


4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　います。 "Az a nő a magas épületben van." Mivel a その jelentése szerint "tőlem távol, de hozzád közel" ezért gyanítom, hogy a megszólított is abban az előbb említett épületben tartózkodik. Viszont akkor nekem is ott kell lenni, hiszen beszélek a megszólított személyel, nem igaz? Akkor ilyet nem mondunk...? Sebaj, példának azért jó volt!


5. うち　に　います。 "Otthon vagyok." Ugyan kihagytam a japán mondatból azt, hogy kire vonatkozik, de elég valószínű, hogy épp rólam van szó. Igaz, a szövegkörnyezettől függően lehetne más is.


6. コーヒー　は　きっさてん　に　あります。 "A kávé a kávézóban van." Csak, hogy mondjak valami újat és meglepőt!

Nem tudom, hogy vajon feltűnt-e, hogy az います és az あります is -ます végződésű. Valójában eleve az udvarias formát adtam meg. Ez a két ige a szótárban valószínűleg úgy fordul elő, hogy いる és ある. Az előbbiben a "ru" az utóbbiban az "u" hang változott (lásd a 8. leckét).

Kevésbé udvariasan így hangoznak az előző példák:

1. き　は　にわ　に　ある。


2. がくせい　は　がっこう　に　いる。


3. おかあさん　は　ゆうびんきょく　に　いる。


4. その　おんな　は　たかい　たてもの　に　いる。


5. うち　に　いる。


6. コーヒー　は　きっさてん　に　ある。

1/d. Feladatok

Egészítsd ki a mondatokat. De ügyesen ám!

1.   あなた　…も　ひくい　です　か。 Te is alacsony vagy?


2.   この　たてもの　…は　ながい　です。 Ez az épület hosszú.


3.   てんき　が　………さむい　です。 Az időjárás hideg. (időjárás = てんき)


4.   ……その　え　は　うつくしい　です。 Az a kép gyönyörű.(gyönyörű = うつくしい)


5.   これ　…は　わたし　…の　いえ　です。 Ez az én házam.


6.   あの　はし　…も　…………みじかい　です　…か。 Amaz a híd is rövid?


7.   これ　…は　おとうさん　…の　あたらしい　………でんわ　です。 Ez az apám új telefonja.


8.   わたし　…の　ともだち　…の　ねこ　…の　め　です。 A barátom macskájának a szeme.


9.   がくせい　…の　カメラ　…は　あれ　……です　か。 A diák fényképezőgépe az amaz ott?


10.   ………どちら　です　か。 Melyik az? (kettő közül)

1/c. Feladatok

Fordítsd le a következő mondatokat japánra. Remélhetőleg csak olyan szavakat használok, amit már írtam fentebb.

1.   Én diák vagyok. わたし　は　がくせい　です。


2.   Az én apám tanár. わたし　の　おとうさん　は　せんせい　です。


3.   Az a macska aranyos. その/あの　ねこ　は　かわいい　です。


4.   A barátom táskája drága. （わたし　の）　ともだち　の　かばん　は　たかい　です。


5.   Az a (távoli) fa magas. あの　き　は　たかい　です。


6.   Ez egy kórház. これ　は　びょういん　です。


7.   Melyik a pályaudvar? えき　は　どちら　です　か。


8.   Ez is régi toll? これ　も　ふるい　ペン　です　か。


9.   Ez a toll is régi? この　ペン　も　ふるい　です　か。


10.   Az az épület egy mozi. あの　たてもの　は　えいがかん　です。

1/b. Feladatok

Na és megy ugyanez katakanára?

1.   カタカナ katakana


2.   エレベーター erebeetaa


3.   サンドイッチ sandoicchi


4.   ワイトボード waitoboodo


5.   ニュージーランド nyuujiirando


6.   スタジアム sutajiamu


7.   クレジットカード kurejittokaado


8.   ドライヤ doraiya


9.   テニス tenisu


10.   バスケットボール basukettobooru


11.   ディジタルカメラ dijitarukamera


12.   オレンジジュース orenjijuusu

1/a. Feladatok

Kattints a lámpára a megoldáshoz!

 Próbáld megtippelni, mit is írtam hiraganával! Csak a kiejtést, mert a szavak jelentését nem kell.

1.   あなた anata


2.   しごと shigoto


3.   からおけ karaoke


4.   さようなら sayounara


5.   とうきょう toukyou


6.   ひろしま hiroshima


7.   ながさき nagasaki


8.   としょかん toshokan


9.   いらっしゃいませ irasshaimase


10.   やきゅう yakyuu


11.   はじめまして hajimemashite


12.   じゅぎょう jugyou

Szavak

Valahogy bővíten kell a szókincset, és nem tudok jobb módot rá, mint fogni a szavakat és bevágni mindet (nem a sarokba!).

ひと (hito)	személy
ともだち (tomodachi)	barát
いえ (ie)	otthon / ház
うち (uchi)	*otthon
へや (heya)	szoba
えき (eki)	pályaudvar
ゆうびんきょく (yuubinkyoku)	posta
えいが (eiga)	film
えいがかん (eigakan)	mozi
きっさてん (kissaten)	kávéház
びょういん (byouin)	kórház
デパート (depaato)	áruház
たてもの (tatemono)	épület
くつや (kutsuya)	cipőbolt
え (e)	kép
か (ka)	szúnyog
き (ki)	fa
もり (mori)	erdő
ひ (hi)	tűz
め (me)	szem
や (ya)	nyíl
おちゃ (ocha)	tea
おかね (okane)	pénz
おさけ (osake)	alkohol
はし** (hashi)	híd
はし** (hashi)	evőpálcika
はし** (hashi)	(valami) csúcsa, vég

*Az うち (uchi - otthon) szó különbözik a másik, hasonló jelentésű szótól, ugyanis ezt csak valaki saját otthonára használhatjuk és nem jelent házat. (Nem feltétlen a beszélő otthonára!)

**A hídra, az evőpálcikára és a csúcsra/végre vonatkozó szavakat nem egészen ugyanúgy kell ejteni. A hanglejtésnek itt szerepe van. Sajnos ezt nem tudom sehogy sem érzékeltetni. Próbálj meg valahonnan japán szövegeket hallgatni! Az evőpálcika első szótagját magasabb hanglejtéssel kell kezdeni, és mélyebben kell a másodikat mondani. A hídnál pont fordítva. A vég pedig teljesen monoton.

ちち (chichi)	papa
おとうさん (otousan)	apa
はは (haha)	mama
おかあさん (okaasan)	anya
あに (ani)	báty
おにいさん (oniisan)	báty
あね (ane)	nővér
おねえさん (oneesan)	nővér
おとうと (otouto)	öccs
おとうとさん (otoutosan)	öccs
いもうと (imouto)	húg
いもうとさん (imoutosan)	húg
そふ (sofu)	nagypapa
おじいさん (ojiisan)	nagyapa
そぼ (sobo)	nagymama
おばあさん (obaasan)	nagymama
おっと (otto)	férj
ごしゅじん (goshujin)	férj
つま (tsuma)	feleség
おくさん (okusan)	feleség

Megjegyzés: A rövidebb szavakat a saját, a hosszabb változatokat mások családtagjaira is használhatod. Előfordul, hogy さん (san) helyett ちゃん-t (chan) mondanak egy-egy szónál, ha nagyon szoros kapcsolatról van szó. (De ez nem túl pontos meghatározás.)

Családtagokra vonatkozó általánosabb szavak:

かぞく (kazoku)	család
きょうだい (kyoudai)	(fiú)testvérek
しまい (shimai)	lánytestvérek / nővérek
おや (oya)	szülő(k)
こ (ko)	gyerek
こども (kodomo)	gyerek, gyerekek
おとこ　の　こ (otoko no ko)	fiú, kisfiú
おんな　の　こ (onna no ko)	lány, kislány
むすこ* (musuko)	fiú
むすめ** (musume)	lány

*,** Ezek nem általában lányt vagy fiút jelentenek, hanem valaki lányát, fiát. Persze mindenki valakinek a lánya vagy a fia, de nem egészen erre céloztam... A むすめ jelenthet általánosan lányt is.

10. Én is! te is?

Hasznos dolog, ha nem egyszerűen ki akarsz jelenteni valamit, hanem csatlakozni valaki máshoz. Te is szeretsz tartozni másokhoz, nem? Kivéve ha nem, de azért csak meg akarsz tanulni japánul, ha ezt olvasod.

Minta: A も B (A mo B) "A is B". Nem nehéz. Bármilyen mondatban, ha a は (wa) helyett も-t (mo) írsz, az azt jelenti "is".

Példák:

1. わたし　は　かしこい　ひと　です。　あの　ひと　も　かしこい　です　か。 (watashi wa kashikoi hito desu. ano hito mo kashikoi desu ka?) "Én okos személy vagyok. Az a személy is okos?" Nyilvánvalóan szó szerint fordítottam, hogy az ismeretlen szó érthethő legyen, de remélem sejted mit jelent a mondat igazi műfordításban. Ja, és a jelentését nem kell ám komolyan venni! :D


2. その　かばん　も　ちいさい　です。 (sono kaban mo chiisai desu) "Az a táska is kicsi" ...bár senki se mondta, hogy még micsoda kicsi, de nem baj.


3. おんな　の　コンピューター　も　たかい　です　か。 (onna no konpyuutaa mo takai desu ka) "(A) nő számítógépe is drága?"


4. いぬ　は　どうぶつ　です。 (inu wa doubutsu desu) "A kutya állat."


5. ねこ　も　どうぶつ　です。 (neko mo doubutsu desu) "A macska is állat." Hát igen... ezek az ősi igazságok.

Nem csak a も (mo) kerülhet a は által eddig bitorolt helyre. Több szócska is van, ami szerepelhet ott. Egyelőre várnod kell rájuk, de ne rohanj előre, mert még hosszú út áll addig előttünk! A drámai hatás kedvéért írhatnám, hogy "hosszú és keserves út", de ez nem igaz.

9. A tárgy és a hiányos öltözék... izé... mondat!

Most, hogy az igéket is bevezettem, semmi sem tart vissza a világuralomtól! Azért "pár" segédeszközre még szükséged lesz. Azt már el tudod mondani, hogy pl. eszel valamit, na de hogy mit? Mi sem egyszerűbb, csak használni kell a titkos fegyvert: A Tárgyat.

Minta: A を ... (A o ...) "az A-t ..." Először is feltűnő lehet, hogy azt a kis szócskát nem o-nak kellene ejteni, hanem wo-nak a hiragana táblázat szerint. Ez is egy kivétel, mint a は (ha) esetén, amit mindenki wa-nak ejt amikor összekötő szerepe van. Sok helyen olvastam, és mondták is, hogy a "tárgy rag" を (wo) ejtése szigorúan nem wo hanem o. Ehhez képest a volt japán tanárom aki mellesleg japán, kifejezetten wo-t mondott nekünk. Na sebaj, most maradjunk a "szabványos" o-nál.

Íme egy két példa, de az igékkel bánj udvariasan!

1. わたし　は　りんご　を　たべます。 (watashi wa ringo o tabemasu) "(Én) almát eszek."


2. がくせい　は　なに　を　よみます　か。 (gakusei wa nani o yomimasu ka?) "Mit olvas a diák?"


3. せんせい　は　にほんご　を　おしえます。 (sensei wa nihongo o oshiemasu) "A tanár japán nyelvet tanít."

Összetettebb mondatokat is lehet írni végre, ezért most mutatok még egy szabályt. Japánul, ugyanúgy ahogy magyarul is, el lehet hagyni bizonyos mondatrészeket, ha azok nyilvánvalóak. Az 1. példában zárójelbe van rakva egy rész, amit japánul odaírtam ugyan, de magyarul ritkán mondjuk. Valójában japánul is csak ritkán mondják.

Azért adódik egy gond. Magyarul már a ragban is szerepel amit külön nem írunk ki, de a japánban nincs pl. az "eszek"-nek megfelelő ragozott alak. Ennek ellenére az aktív résztvevő (direkt nem írtam alanyt, nézd meg az első két leckét) simán kihagyható a mondatból, amikor értelme van. Csak, hogy ne legyen könnyű életed, ugyanaz a mondat jelenthet egész mást is. ;)

Most vedd úgy, hogy egymás után hangzanak el a következők ugyanabban a környezetben:

1. ハリー　ポッター　を　よみます。 (harii pottaa o yomimasu) "(Én) Harry Potter-t olvasok.". Amennyiben nyilvánvaló, saját magamról beszélek.


2. なに　を　よみます　か。 (nani o yomimasu ka) "(Te) mit olvasol?". Te se kérdeznéd meg magadtól, hogy mit olvasol, ezért inkább másról lehet szó. Ilyenkor nyilván arról, akihez beszélsz. Bár a környezettől függően lehet más is!


3. スティーブン　キング　の　ほん　を　よみます。 (sutiibun kingu no hon o yomimasu.) "(Én) Stephen King könyvét olvasom.". A válaszoló megint csak magáról beszél, ha róla kérdeztek, nem? (Próbálkozz te is katakanával ismert neveket átírni. Vicces lesz.)


4. あの　おとこ　は　なに　を　します　か。 (ano otoko wa nani o shimasu ka?) "Az a férfi mit csinál?" Ebből nem hagytam ki semmit, na de nézd a következőt:


5. きます。 (kimasu) "Jön." Ez elég hiányos mondatnak tűnik így elsőre, pedig tökéletesen leírja amit kell, és teljesen helyes is. Ha ez lenne a legelső mondat egy beszélgetésben, valószínűleg azt jelentené: "Jövök"


6. あなた　は? (anata wa?) "És te?" Ez a visszakérdezés teljesen megszokott formája. A japán eredetiben nincs semmiféle "és" szó, mégis csak így tudom lefordítani. Ráadásul nincs a végén kérdést jelző か se, de a kérdőjel ott van, hogy segítsen neked a hanglejtésben.


7. きます。 (kimasu) "Jövök." Ez a mondat megegyezik a kettővel ezelőttivel, a jelentése mégis más.

Szavak

Ha már itt tartunk, írok igéket is. A ragozás miatt fontos, hogy pontosan mi a szó töve, és melyik részét kell megváltoztatni. Éppen ezért, ha -iru vagy -eru a szó vége, de csak az -u végződés változik, azt vastagított nagy U betűvel jelezni fogom. A többi -u végű igénél nem emelem ki a végződést.

する (SURU)	csinál
くる (KURU)	jön
いく (iku)	megy
あるく (aruku)	gyalogol, sétál
はしる (hashirU)	fut
のむ (nomu)	iszik
たべる (taberu)	eszik
よむ (yomu)	olvas
かく (kaku)	ír
みる (miru)	néz
みせる (miseru)	megmutat
わかる (wakarU)	meg van értve, tudott dolog*
とまる (tomarU)	megáll
あそぶ (asobu)	játszik
ねむる (nemurU)	alszik
まなぶ (manabu)	tanul
おしえる (oshieru)	tanít
まつ (matsu)	vár
きく (kiku)	hall, hallgat
しぬ (shinu)	meghal
たのむ (tanomu)	kér valamire
たたかう (tatakau)	harcol
つづく** (tsuzuku)	folytatódik
かう (kau)	vesz
うる (urU)	elad
きる (kirU)	vág
きる***,**** (kiru)	visel
もつ (motsu)	tart, fog
およぐ (oyogu)	úszik
はこぶ (hakobu)	visz, cipel
たつ (tatsu)	áll
すわる (suwarU)	ül, guggol
いきる (ikiru)	él
あける (akeru)	kinyit
しめる (shimeru)	bezár
とぶ (tobu)	ugrik, repül
やくす (yakusu)	lefordít
はなす (hanasu)	beszél
ころす (korosu)	öl
たすける (tasukeru)	megment
てつだう (tetsudau)	segít

* VIGYÁZAT! Magyarul a わかる (wakaru) szó a felfogóra vonatkozik (megért), japánul viszont a felfogott dologra (meg van értve), ezért nehéz lefordítani.

** A つづく (tsuzuku) szó második írásjele a づ, amit ugyanúgy zu-nak kell ejteni, mint a ず-t. つ után majdnem mindig ezt kell írni egy szón belül. Szóösszetételek határánál nem biztos!

*** Egymás után írtam két azonos ejtésű szót. Az egyik -u végű a másik -ru végű igének számít!

**** A -ru végű きる (kiru) ige azt jelenti ugyan, hogy "(ruhát) visel", de nem használható nyak felett hordott ruhadarabra (pl. sapka), kisebb dolgokra (pl.: kesztyű, cipő) és ékszerekre.

8. Léteznek igék is

Már volt szó a です igéről, de egyedül azzal nehéz lenne az összes lehetséges mondatot összehozni. Pusztán melléknevekkel és főnevekkel is az, ezért ideje, hogy tanulj más igékről is!

Az ige az egyszerű mondatokban mindig a mondat végén áll. Ebből a szempontból ez a nyelv szerintem könnyebb sok másik nyelvnél. Most még nem is bonyolítom el. ;)

Szokás szerint egy-két példa:

1. わたし　は　いく。 (watashi wa iku) "(Én) megyek." Na igen de hova? ...arról majd később. Az いく (iku) a "megy" szótári alakja.


2. この　ねこ　は　はしる。 (kono neko wa hashiru) "Ez a macska fut." Ez is szótári alak.


3. せんせい　は　よむ。 (sensei wa yomu) "A tanár olvas." Ahogy most te is! :)

Nem írtam volna oda a példákhoz, hogy szótári alakok, ha nem akarnék ezzel valamit máris!


Igékből is van többféle, ahogyan melléknevekből is volt. Minden jól viselkedő ige "u" hangra végződik. Ez a ragozás miatt fontos, mert ezt kell majd megváltoztatni. A végződés alapján háromféle csoportra szokás az igéket osztani. Az első az -u végű igék, a második a る (ru) szótagra végződő -ru végű igék, a harmadik pedig a rendhagyó igék, amikből 3-4 van összesen.

Fontos, hogy az -u végű igék végződhetnek a る (ru) szótagra! Alapvető szabály, hogy az az ige, ami NEM -iru vagy -eru végű (és nem rendhagyó), az -u végűnek számít. Egy-két ige akkor is -u végűnek számít, ha ezekre végződik, de csak kevés az ilyen kivétel.

Egy egyszerű raggal kezdem. A -ます (masu, az "u" a végén ennek is alig hallható) raggal az igék jelentése nem változik, mégis fontos. (A -ます alakú ige tovább ragozható, de csak korlátozott mértékben.) A példák után elmondom miért hasznos ez a rag.

Az -u végű igéknél az "u" hang helyébe -います (imasu) kerül.

う végződésű ige	Az ige -ます raggal
かう (kau - vesz)	かいます (kaimasu)
きく (kiku - hall)	ききます (kikimasu)
およぐ (oyogu - úszik)	およぎます (oyogimasu)
ころす (korosu - öl)	ころします (koroshimasu)
まつ (matsu - vár)	まちます* (machimasu)
しぬ (shinu - meghal)	しにます (shinimasu)
よぶ (yobu - hív)	よびます (yobimasu)
のむ (nomu - iszik)	のみます (nomimasu)
とまる** (tomaru - megáll)	とまります (tomarimasu)

* Ezen a példán látni, hogy a hiragana táblázat megfelelő mássalhangzó sorából kell az "i" hangra végződőt választani.

** Ez az ige nem -iru vagy -eru végződésű, így nyilván az -u végű igék közé tartozik. Egy kivételes esetként a sok közül, például a はしる (hashiru) ige szintén -u végűnek számít és ragozva はしります (hashirimasu) lesz belőle.

Megjegyzés: Ha idáig nem tanultad meg a hiraganát, ideje elkezdened, mert anélkül a ragozás sokkal nehezebb lesz!

A -ru végű igéknél a る (ru) szótag helyébe -ます (masu) kerül.

る végződésű ige	Az ige -ます raggal
たべる (taberu - eszik)	たべます (tabemasu)
みる (miru - néz, lát)	みます (mimasu)
おしえる (oshieru - megtanít, elmond)	おしえます (oshiemasu)

A rendhagyó alakokat pedig csak meg kell jegyezni.

Rendhagyó ige	Az ige -ます raggal
する (suru - csinál vmi. tevékenységet)	します (shimasu)
くる (kuru - jön)	きます (kimasu)
だ (da - izé... nézz jobbra)	です* (desu)

* Ez az a です (desu), amihez már idáig is volt szerencséd. Szótári alakjában だ (da)

Ahogy írtam is fentebb, ezzel a raggal nem sokat változik a szavak jelentése. Mégis sűrűn érdemes használni.

1. わたし　は　いきます。 (watashi wa ikimasu) "(én) megyek."


2. この　ねこ　は　はしります。 (kono neko wa hashirimasu) "Ez a macska fut."


3. せんせい　は　よみます。 (sensei wa yomimasu) "A tanár olvas."


4. がくせい　は　みる。　(gakusei wa miru) "A diák néz." Ez szótári alak!


5. がくせい　は　みます。　(gakusei wa mimasu) "A diák néz." Későbbi leckében lesz szó a folyamatos alakról ami szükséges ennél a mondatnál, de most elégedjünk meg ezzel.

Mire jó ez a rag? Ezt a kérdést sokan felteszik, akik elkezdenek japánul tanulni. A japán kultúra ismerete nélkül igazuk is van ha nem értik. Talán 50 év múlva ez az alak el fog tűnni, vagy nem. Legyen elég annyi, hogy a japánok udvariasak. Nagyon. Ennek a ragnak az egyetlen szerepe elkerülni a túlzott közvetlenséget. Idegenekkel ezt a ragozott alakot érdemes használni, hogy ne tekintsenek teljesen udvariatlannak. Bár úgy hallottam, hogy a külföldiektől nem várják el, hogy betartsanak minden ilyen szabályt, de te attól még megpróbálhatod! (Amikor Japánban voltam egy boltban egyszer véletlenül lehagytam a ます-t és igencsak meglepetten nézett rám az eladó...)

Nem tudom más hogy szokott tanulni, de érdemes minden igének megjegyezni a szótári, és a -ます (masu) alakját is. Úgy egyszerűbb lesz a többi ragozást kitalálni, ugyanis a -ます (masu) alaknál látszik, hogy az ige végén a "ru", vagy pedig az "u" változott-e meg. Ráadásul egész más "érzést" is kelt egy-egy szó ragozva, mint szótári alakjában. Nem biztos, hogy fel fogod ismerni egyből, ha máshogy találkozol velük, mint ahogy megtanultad őket.

Szavak

Írok néhány melléknevet, amiket majd később használni tudunk. Vagyis, hogy tudjak példákat írni! Olyannal kezdem, ami már volt, de így legalább hivatalos. Ez mind い hiraganára végződő, tehát "igazi" melléknév.

かわいい (kawaii)	aranyos
たかい (takai)	magas/drága
ひくい (hikui)	alacsony
やすい (yasui)	olcsó
はやい (hayai)	gyors
おそい (osoi)	lassú/késő
つよい (tsuyoi)	erős
よわい (yowai)	gyenge
あつい (atsui)	forró
さむい (samui)	hideg (idő)
つめたい (tsumetai)	hideg
ひろい (hiroi)	széles
せまい (semai)	szűk
ながい (nagai)	hosszú
みじかい (mijikai)	rövid
あたらしい (atarashii)	új
ふるい (furui)	régi
いたい (itai)	fájdalmas, fájó
おいしい (oishii)	finom
まずい (mazui)	rosszízű, rossz helyzet

Megjegyzés: vannak い hiraganára végződő főnévi melléknevek. Ezeket egyenként kell megtanulni.

7. Megmutassam?

Mutató szavakra (névmásokra, mindegy) már ott a これ (kore), それ (sore), あれ (are), de más alakjuk is van.

この (kono)	ez a...
その (sono)	az a...
あの (ano)	amaz a...

Ezek mind a これ (kore),　それ (sore) és あれ (are) szavak megfelelői, de amíg azok önmagukban használatosak, ezek az újabbak csak összetételben értelmesek.

Figyeld meg a két mondat közötti különbséget:

1. それ　は　ねこ　です。 (sore wa neko desu) "Az egy macska."


2. その　ねこ　は　かわいい　です。 (sono neko wa kawaii desu) "Az a macska aranyos." Lehet, hogy nem mindenki gondolná így...
   
   Ebben a mondatban nem lehet a mutató szót különválasztani a macskától (még műtéttel se), mivel az csak egy főnévvel együtt használható.

Azt írtam az előző leckében, hogy a mellékneveket mindig az elé a szó elé kell tenni, amire vonatkoznak. Ez így van, még ha az utolsó mondat némileg ellentmondani is látszik a szabálynak. A かわいい　です。 (kawaii desu) önmagában is értelmes mondat. Azt jelenti "(Valami) aranyos.". Tehát a その　ねこ　は　かわいい　です。(sono neko wa kawaii desu) mondat szó szerinti fordításban: "Az a macska egy valami-ami-aranyos.". Ez arra is jó példa, hogyan lehet BÁRMIT kimagyarázni. ;) Mégis, a japán nyelv valahogy így működik, ha nagyon el akarsz gondolkozni ezen. De inkább szokd meg és lépj tovább.

6. Valami vagy valamilyen

Azt hiszem ideje néhány szót szólni a japán melléknevekről! Legszívesebben nem használnék ilyen nyelvtani fogalmakat, mert egész mást jelentenek nekünk mint a távol-keleti kultúrákban. Nem lehet feltétlen megkülönböztetni a szavakat ilyen értelemben. Mégis muszáj vagyok, mert valamit azért illene mondani rá... Tehát:

A japán mellékneveket nagyjából úgy használhatod, mint magyarul. Az elé a szó elé kell írni őket, amire vonatkoznak.

Kétféle "melléknév" is létezik a japánban.

• Az egyik az "igazi" melléknév. Ez a fajta ragozás nélkül mindig az "i" szótagra végződik (írásban az い hiraganára). Pl.: かわいい (kawaii) azt jelenti, hogy aranyos. かわいい　ねこ (kawaii neko) aranyos macska. Ragozásnál az utolsó い (i) változik.


• A második az úgynevezett főnévi melléknév: A　な... (A na...) Az A a melléknév szótári alakja, ami valójában egy főnév, a な (na) szócskával viszont melléknévként használható. Nem minden főnévnek van ilyen mellékneves alakja. Sajnos ezeket külön meg kell tanuljad főnévi melléknévként.
  
  Pl.: かんたん　な　もんだい (kantan na mondai) "egyszerű probléma". Biztos kitaláltad már, hogy a かんたん　な (kantan na) jelenti az "egyszerű"-t. Az ilyen szavak egy része な nélkül tényleg használható főnévként, még ha ennek magyarul nem is lenne sok értelme. Önmagában a かんたん (kantan) jelentése "Egy egyszerű valami.". Mondatban かんたん　です。 (kantan desu) "Ez (egy) egyszerű (valami)." Ha nem írod ki a fordításban a zárójelben levő részt, máris értelmes mondatot kapsz.

Mondhatnám azt is, hogy a 3. leckében leírt utolsó változat is melléknévként viselkedik a の (no) szócskával, de azt általában nem sorolják a melléknevek közé.

5. Beszéd

Ideje szót ejteni a japán kiejtésről. A hiragana oldalon már leírtam, hogy nagyjából hogyan is kell a különböző szótagokat ejteni amik egy bizonyos Hepburn átírás szerint íródnak, de ez önmagában még nem elég a tökéletes kiejtéshez! Nyilván csak az lenne elég, ha eredeti japán beszédet hallgatnál, de ha ez nem elérhető, még mindig vannak japán netes rádiók, és különböző weboldalak, ahol lehet beszédet hallgatni. Egyébként nem árt japánul beszélni se.

Kezdem a magánhangzók ejtésével. Azt már írtam, hogy az "a"-nak írt hangokat az "a" és "á" közötti köztes hangként kell ejteni, de azt is röviden, ráadásul kicsit zártabb szájjal, amit elég nehéz megszokni. Az "u" sokszor szinte "ü"-nek hangzik, főleg a nők beszédében. Az "i" és az "u" hangokat ezen kívül a szavak végén többnyire elharapják, mint a です (desu) szóban, ami így "desz"-nek hallatszik. A szavakon belüli alig hallhatóak ezek a hangok a zöngétlen szótagokban (k, s, sh, t, ch, h, p, f mássalhangzók után). Kiejtik őket, csak nehéz meghallani.

Megjegyzés: Az á és ü kiejtése függhet a dialektustól. Például a tokiói dialektusban az á és az ü elég erős, de ez nem jelenti, hogy ez a legelterjedtebb.

A mássalhangzók jönnek! A japán "fu" hang szinte "hu"-ként hangzik el, de mégse ugyanaz. Mondd ki úgy, mintha a "fu"-t mondanád, de ne zárd teljesen a szád. (Azért a "hu"-hoz képest jobban.) Az általam használt Hepburn átírásban használt "r" dialektustól függően r és l között váltakozik. (Ezért is a webcím :p). Úgy rezegtesd a nyelved, hogy közel van a szájpadlás elejéhez, mintha az l hangot mondanád. Mendemondák szerint amikor Hepburn a japán beszédet tanulmányozta, "r"-nek hallotta ezt a mássalhangzót, míg mások az l-re esküdnek. Hepburn olyan környezetben lehetett, ahol az erősebb r hangot használták. A "ni" sokszor "nyi"-nek tűnik.

Már biztos feltűnt, hogy az egyetlen mássalhangzó ami külön állhat az írásban (és a beszédben is), az az "n" hang. Ha a szó közepén van "n", olyankor kis szünet jön utána, még ha nem is olyan, mint egy szavak közötti szünet. Ez azért van, mert a beszédben nincs a magyar értelemben vett hangsúlyozás. Minden szótag egyenlő ideig hallható, még az "n" is. A nyújtott dupla magánhangzók pedig kétszer annyi ideig. (A haiku költészetben például ezt az "egységnyi" időt, és nem a szótagok számát nézik a verssorok hosszánál.)

A japán beszéd mégsem nélkülözi a dallamos hangzást. Beszéd közben a szótagok hanglejtése nagyon fontos. Egyes szavaknál akár a jelentés is függhet a hanglejtéstől. Megint csak azt tudom tanácsolni, hogy hallgass japán beszédet, és figyelj oda erre!

4. Kérdezzük meg mi az!

Eddig csupa egyszerű kijelentő mondatot írtam japánul, de mi van ha kérdezni akarok valamit? A japán nyelvben szerencsére semmi mást nem kell tenni, mint egy apró szócskát írni a mondat végére, és máris kész a kérdés!

Minta: ... か。 (... ka?) Az eddigiekhez hasonlóan itt is kis karika kerül a mondat végére, viszont a kérdés végére fel kell vinnünk a hangsúlyt. Persze csak szóban. :) Ha lazára veszed a figurát, nem kell a mondat végére tenned semmit, csak felvinni a hangsúlyt, de idegenekkel ilyet ne csinálj.

Megjegyzés: Külföldi hatásra már egy ideje szokás kérdőjelet IS tenni kérdőmondatok végére, még ha ez nyelvtanilag nem is túl szabályos, de ez a japánok számára csak egy stílusjegy.

2. Megjegyzés: A kérdőjel fogalma annyira eltér egy japán ember számára, hogy olyan mondatok végén is megtalálhatod, amiknél kiejtésben felviszik a hangsúlyt, de semmi esetre sem fordítható kérdésnek.

Példák:

1. あなた　の　いぬ　です　か。 (anata no inu desu ka?) "A te kutyád?" Kérdés vonatkozhat arra, hogy kié a kutya, de arra is, kinek a kutyája pisilte le az autómat már megint?


2. にほん　の　くるま　（です）？ (nihon no kuruma (desu)?) "Japán autó?" Ez itt laza volt! Igazából annyira nem is, mert lehet ennél jóval jobban lazítani... de majd később.

Na még mutatok valamit, hogy tökéletes mondatokat tudj kreálni!

これ (kore)	ez
それ (sore)	az
あれ (are)	az ott
どちら (dochira)	melyik? (2 közül)
どれ (dore)	melyik? (3 vagy több)
なに　/　なん (nani / nan)	mi?

Némi magyarázatra szorulnak ezek a szavak. A これ (kore) akkor használatos, ha hozzád közeli dolgokra utalsz, a それ (sore) olyan esetekre való, amikor a másik félhez közeli dolgokról van szó. Ki nem találnád, de az あれ (are) pedig akkor kell, ha mindkettőtöktől távol van az a valami. Remélem nem túl bonyolult. ;)

A "mi" kérdőszót jelentő なに (nani) és a なん (nan) között nem olyan nehéz választani. Mindkettőt szokás használni, és többnyire felcserélhetők egymással amikor önmagukban állnak. Ha egyéb szócska jön utána, akkor a なん (nan) sokkal valószínűbb, de erre vannak kivételek.

Mi sem jön most jobban, mint egy két példamondat!

1. これ　は　なん　です　か。 (kore wa nan desu ka?) "Mi ez?"


2. それ　は　くるま　です。 (sore wa kuruma desu) "Az egy autó." Biztos egy kisgyerek kérdezte meg... Majd ha jobb példamondatokat tudtok, akkor írjatok ti! :p
   
   A これ (kore) kezdetű kérdésre általában それ (sore) a válasz, és a それ (sore) kérdésére これ (kore). Ez azért van, mert a kérdező és a válaszoló helyzetétől függően az a bizonyos dolog vagy az egyikhez, vagy a másikhoz van közel.


3. どちら　です　か。 (dochira desu ka) "Melyik (az)?" (pl. Melyikről beszélsz?)


4. それ　です。 (sore desu) "Az az."


5. にほん　の　くるま　は　どれ　です　か。 (nihon no kuruma wa dore desu ka?) "Melyik autó japán?" (Sok közül.)


6. あれ　です。 (are desu) "Az ott."


7. がくせい　の　カメラ　は　それ　です　か。 (gakusei no kamera wa sore desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   それ　は　がくせい　の　カメラ　です　か。 (sore wa gakusei no kamera desu ka?) "Az a diák kamerája?"
   
   Vastagon kiemeltem a mondatoknak azt a részét, amire a beszélő rákérdez. A mondat másik részéről tudomásunk van.


8. はい、　これ　です。 (hai, kore desu) "Igen, ez az."

Szavak

Egy kis katakana még senkinek sem ártott! Megmutatom milyen szavakra is használják a japánok, és nem is ritkán.

テレビ (terebi)	tévé
ラジオ (rajio)	rádió
コンピューター (konpyuutaa)	számítógép
カメラ (kamera)	kamera
ビデオ (bideo)	videó
ニュース (nyuusu)	hírek
スポーツ (supootsu)	sport
サッカー (sakkaa)	foci
オレンジ (orenji)	narancs
オレンジジュース (orenjijuusu)	narancslé
バス (basu)	busz
タクシー (takushii)	taxi
ビール (biiru)	sör
ワイン (wain)	bor
コーヒー (koohii)	kávé

...és még rengeteg hasonló van. Ha picit is tudsz angolul, a szavak többségét nyilván könnyen felismered, de ha nem, akkor is ugyanúgy használatosak ezek a szavak Japánban, mint a régebbi szavaik. Nekem mindig vicces amikor egy új katakanával írt szóval találkozok, mert kicsit suta hangzása van. :)

3. Az enyém! Na jó, legyen az övé...

Az emberek egyik legrégebbi ösztöne (ez baromság mert nem lehet kormeghatározni...) a birtoklási vágy. Ideje tehát megmutassam, hogyan kell birtokolni japán módra! Persze ebben is lesz némi csavar.


Minta: A　の　B　(A no B). Az A a birtokló, és B amit birtokol. Jelentése szó szerint "A-nak a B-je". Magyarul rögtön két ragot is helyettesíthetne az a の (no) szócska, ha a japán nyelvnek az lenne a feladata, hogy magyar ragokat helyettesítsen... Inkább rögtön példákkal kezdem, úgy elég nyilvánvaló lesz.

Példák:

1. わたし　の　ペン (watashi no pen) "A tollam". Ennek a jelentése nyilvánvaló, de nem egy teljes mondat, mivel nincs ige a végén. Sokszor kell ilyen formában beilleszteni egy mondatba a tárgyat, például amikor "elvesztettem a tollam"


2. わたし　の　ペン　です。 (watashi no pen desu) "A tollam.". A fordítás nem sokat változott, de máris helyes japánul! Így önmagában nem is tűnik teljes mondatnak, pedig az. Ha valaki megkérdezi mi az ott a kezedben, nyugodtan válaszolhatod: わたし　の　ペン　です。


3. だいがく　の　がくせい　の　ねこ　です。 (daigaku no gakusei no neko desu) "Az egyetem diákjának a macskája." Akár kilométer hosszú sorba is írhatnék birtokosokat, de nem fogok mert nem rekordot akarok dönteni az oldalon. Mindenesetre ez a mondat is teljesen jó.
   
   Megjegyzés: Igazából a だいがくせい (daigakusei) szó, ami azt jelenti, hogy "egyetemista", természetesebb.

Van másik felhasználási módja is ennek az összekötő szócskának. Most jön a csavar.


Minta: A　の　B　(A no B). A fajtájú B. Nem egészen birtokos eset, de hasonlít a jelentése, csak épp nem gondolunk bele magyarul.

Példák:

1. にほんご　の　せんせい (nihongo no sensei) "Japán tanár". Mondhatni a japánnak a tanárja, de ilyet se mondana senki magyarul.


2. みどり　の　でんわ (midori no denwa) "Zöld telefon". Biztos furcsának fogod találni, de a "zöld" jelentésű みどり (midori) szó valójában főnév japánul. A melléknevekről majd később, de elég sok szót lehet vagy kell melléknévként használni. Olyankor jön jól a の (no), ugyanis a hatására a főnevek hirtelen melléknévnek érzik magukat. (Persze csak azok, amiknél ennek van értelme.)


3. きんようび　の　あさ　です。 (kin'youbi no asa desu) "Péntek reggel van.". Itt is mondhatnám, hogy "Péntek reggele van.", de talán jobb, ha az összes eddigit is a magyartól különállóan kezeled. Az előző kettőtől eltérően kitettem a です (desu) szót, mert ebben a mondatban magyarul egész létigés a fordítása. Az előzőek után is ki lehetne tenni, de kicsit más lenne a szó magyar jelentése.

Láthatod hogy a の (no) nem csak a birtokosit, de másfajta kapcsolati viszonyt is kifejez. Mindenféle jelzőknél használatos, de nem akarok a magyar nyelvtanba túlzottan belefolyni, mert csúfosan elvérezné(n)k :)

Szavak

Még senkinek sem ártott meg, hogy sok szót ismert, ezért ilyeneket is fogok írogatni ide. Egy két hétköznapi szóval kezdem:

つくえ (tsukue)	asztal
いす (isu)	szék
かばん (kaban)	táska
ペン (pen)	toll
えんぴつ (enpitsu)	ceruza
ノート (nooto)	füzet
でんわ (denwa)	telefon
おんな (onna)	nő
おとこ (otoko)	férfi
がくせい (gakusei)	diák
せんせい (sensei)	tanár
がっこう (gakkou)	iskola
だいがく (daigaku)	egyetem
いぬ (inu)	kutya
ねこ (neko)	macska